Kertészet/Lepkefélék/Kardoslepke

A lap mérete: 3510 bájt

Kártevők

Kardoslepke

Sablon:Rovarok-trt


Segelfalter04.JPG
Kardoslepke
Kardoslepke
(Iphiclides podalirius, Syn: -)
Más neve(i): kardfarkú lepke


A kardoslepke a rovarok osztályának a lepkék rendjéhez, ezen belül a pillangófélék családjához tartozó faj.

Elterjedése

Európában, Ázsia nyugati és Afrika északi területeinél honos. Pontosabban Közép- és Dél-Európától Nyugat Szibérián keresztül Kínáig mindenütt előfordul. Több alfajra különül, amelyek az alapszín erősségében, mintázat élénkségében, a "kard" hosszúságában térnek el egymástól.

Megjelenése A kardoslepke szárnyainak fesztávolsága 75 milliméter. Fehér alapszínét fekete csíkok díszítik. A hernyó vaskos teste zöld színű, hátán és oldalán sárga vonalak húzódnak. Pompás megjelenésű, nagy elterjedésű pillangó. Első szárnya a csúcsa felé erősen megnyúlt, hátulsó szárnya szintén nyújtott, és hosszú, elkeskenyedő farokban végződik. A szárnyak alapszíne sárgásfehér, néha áttetsző, rajtuk hosszirányban elvékonyodó,végükön elmosódó, fekete csíkok futnak le. A hátulsó szárny széles, kormosan behintett fekete szegélyében élénkkék, félhold alakú foltok sorakoznak. Belső szögletében felül széles, narancsvörös sávval, alul fekete szalaggal keresztezett kék szemfolt díszlik. Első pillantásra a fecskefarkú lepkére emlékeztet. Erőteljes, nyugtalan természetű, vitorlázó röptű pillangó. Nagy területeket kóborol be, és így városi parkokban, kertekben is megjelenhet. Hosszú pödörnyelvével előszeretettel szívogatja a virágok nektáriumait. A hernyó szelvényeit hosszirányban fekete csíkok tarkázzák, amelyet narancsvörös pettyek szakítanak meg. Jellegzetessége a feje mögé behúzható, húsos, kettéágazó nyúlványa, az ún.nyakvilla, amelyet akkor ölt ki, ha veszély fenyegeti. Ez a bizarr képződmény azonban csupán ijesztésre való.

Tápnövényei Tápnövénye a kökény, a galagonya, a berkenye, a mandula, az őszibarack és a körte.

Évente két nemzedéke van. Az első tavasszal, az áttelelő bábokból repül kel ki. Második nemzedéke nyáron repül. A tápnövényhez erősített nyári bábja zöld, az áttelelő báb színe sötétsárga, vagy barna. Egyedszáma évenként erős ingadozásokat mutat. Annak ellenére, hogy a növényvédő szerek széles körű alkalmazása miatt ma már a művelt területeken hernyói nem tudnak kifejlődni, egyes években nagy számban jelenik meg.

Kártétele A hernyók a lomb megrágásával-főleg a fiatal őszibarackosokban-esetenként nagy kárt okozhatnak. A bábozódni készülő hernyó farát az aljzathoz szövi, derekát pedig hurokszerűen átvetett, ugyancsak az aljzathoz rögzített fonál tartja.

Flambé-chenille2.JPG
Iphiclides podalirius1.jpg


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Egyéb fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Kardoslepke, 2011. március 1., 06:33 (CET)

A Wikimédia Commons tartalmaz Kardoslepke témájú médiaállományokat.