Ez az eurázsiai faj a Kárpát-medencében mindenhol gyakori, és nemcsak Európában, de Ázsiában és Észak-Afrikában is jelentős kártevő. Dél-Afrikába és Észak-Amerikába úgy hurcolták be, és mindkét helyen meghonosodott; Észak-Amerika egész atlanti partvidékén jelentős kártevővé vált.
Egy-egy nemzedéke két év alatt fejlődik ki úgy, hogy mindkétszer a hernyó telel át. A második tél után a hernyók május–júniusban, a károsított fában bábozódnak. A lepkék nyáron (június–júliusban), éjszaka rajzanak. Keveset mozognak, de a mesterséges fény vonzza őket.
Petéiket egyesével helyezik el az ágvillákban és a hajtások tövében.
A hernyó polifág, de leginkább az almafát és az orgonát kedveli. :Megjelenhet még a következő gyümölcsfákban, illetve bogyós gyümölcsökben:
A nagy farontó lepkétől eltérően ez a faj nem az öreg törzsekben, hanem a fiatal fák törzsében és vastagabb ágaiban él. A károsított részek könnyen törnek. Faiskolában az almafákat többnyire a talajhoz közel, 5–15 cm magasságban károsítja, és ezt nehéz észrevenni. A hernyó ezekre a helyekre többnyire a sebhelyeken, az oldalhajtások eltávolításának nyomain rágja be magát.
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Kis farágó, 2011. március 1., 06:36 (CET)
