Kertészet/Lepkefélék/Lisztmoly
< Kertészet | Lepkefélék
A lap mérete: 4243 bájt
Kártevők
Lisztmoly
Lisztmoly
- (Ephestia kuehniella, Syn: Anagasta kuehniella)
- Más neve(i): -
- A lisztmoly a valódi lepkék közül a fényiloncafélék családjában a karcsú-molyok alcsaládjába tartozó, kártevő lepkefaj.
Elterjedése, élőhelye
- Az egész világon elterjedt, és hazánkban is mindenütt közönséges.
Megjelenése
- Az imágó 8–11 mm hosszú, szárnyának fesztávolsága 17–25 mm. Ólomszürke, kékes-vörös árnyalatú elülső szárnyai keskenyek, a csúcsuk tompított. Kevéssé mintázottak, csak két-két zegzugos, elmosódott haránt sáv látható rajtuk, a végükön 2-3 sötétebb ponttal. Hátulsó szárnyai világosabbak (fehéres szürkék) és kissé kiszélesednek. A csúcsuk hegyes, fehér rojtozatuk áttetsző. A lepke feje tetején szőrpamacs nő.
- Hernyójának feje feketés barna, többi része fehér, néha rózsaszín, esetleg zöldes. Kifejlett állapotában 15–18 mm hosszú; a testén apró, sárgás szemölcsökből serteszőrök állnak ki jellegzetes rendben.
Életmódja
- A nőstény néhány napig él, és ezalatt szinte folyamatosan rakja petéit – elsősorban őrleményekre, zsákokra és gabonára. Egy-egy nőstény körülbelül 200 petét rak. A tejfehér petékből 7–14 nap múlva bújnak ki a kis hernyók. A hernyó azonnal szőni kezdi, és egyre jobban beszövi eleségét, miközben a csőszerű szövedék védelmében táplálkozik. Ha van elég ennivalója és nincs túl hideg, 8–10 hét alatt fejlődik ki.
- A kifejlett hernyó elhagyja szövedékét, majd valamilyen kedvezőbbek ítélt helyen, többnyire csoportokba verődve néhány nap alatt gubót készít, és abban fedett bábbá alakul. A 8–10 mm-es báb kezdetben világos, idővel gesztenyebarnára sötétül. A lepkék 10–14 nap múlva kelnek ki, ezzel a lisztmoly kifejlődésének teljes ideje 11–14 hét. Hazánkban a raktárak hőmérsékletétől és az elérhető táplálék mennyiségétől függően május-szeptember között évente 2–4 nemzedéke lehet. A lepkék rajzása annyira elhúzódik, hogy egy időben és helyen minden fejlődési alak megtalálható. Az utolsó őszi nemzedék hernyói gubót szőnek, és fejlődésüket csak tavasszal fejezik be.
- A lepke nem táplálkozik és kerüli a fényt: a nappali órákat a raktárak, malmok rejtett, sötét zugaiban, esetleg a falon vagy a berendezési tárgyakon összecsukott szárnyakkal tölti. Általában alkonyatkor repül.
- Elsősorban a növényi őrleményekben (liszt, búza- és kukoricadara, zabpehely) gyakori, de megtalálható a gabonafélékben, szárított növényi anyagokban (zöldség, gomba, gyümölcs, gyógynövény), az olajos magvakban (dió), valamint különféle édesipari termékekben is. Főleg meleg helyeken (pékségekben, malmokban) szaporodik el tömegesen.
- A liszt és a lisztből készült termékek leggyakoribb és legjelentősebb kártevője. Kiszitálhatatlan ürüléke, valamint a szövedékcsomók és a csoportos bábtelepek eltömítik a pékségek és malmok lisztjáratait és a selyemszitákat. Egy kevés kárt a selyemsziták és a csomagolóanyag átrágásával is okozhat.
- Magyar Wikipédia: Lisztmoly
Forrás: Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1
A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma, Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.
Forrás: Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Lisztmoly, 2011. március 1., 06:36 (CET)
