Észak- és Kelet-Európában gyakori, alapvetően hegyvidéki faj. Kártevőként jelentkezik Svédországban, Angliában, Észak-Németországban, Lengyelországban és az egykori Szovjetunió egyes területein. A mediterrán területeken ritkán jelenik meg. Hazai málnásainkban, főleg a Börzsönyben gyakran károsít.
A lepke barnásfekete, sárgásfehér foltokkal. Szárnyának fesztávolsága 11–14 mm.
Évente egy nemzedéken fejlődik ki, és a lepkék akkor rajzanak, amikor a málna virágzik. A nőstény a málna virágjára rakja le petéit. A fiatal hernyók kezdetben a virág húsos vackát eszik, majd a fejlődő gyümölcsre térnek át. Mielőtt a gyümölcs beérne, a földre hullanak, sűrű tokot szőnek maguk köré, és abban telelnek át.
Kora tavasszal kirágják a fakadó rügyek belsejét, behatolnak a vessző belsejébe, és 10–13 cm hosszú, lefelé hatoló járatot rágnak maguknak, aminek eredményeként a kirágott belű vesszők csúcsrésze elpusztul.
Április második felében bábozódnak be, majd hamarosan kikelnek.
Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935