Ezeket a változatos méretű molylepkéket főleg a szárazabb biotópokban találjuk meg, mert igen tűrőképesek. Éppen ezért az egyes fajok elterjedési területe igen nagy; hazánkban 42 fajukat mutatták ki. A hernyók között vannak magevők, lombevők és aknázók is. Legismertebb fajaik a tápnövényen kialakított és „nyári hernyófészeknek” nevezett, hatalmas szövedékekben élnek társasan (Mészáros, 2005).
Egyes fajaik, mint például a pókhálós almamoly(Yponomeuta malinellus) egyes években jelentős károkat okozhatnak, de létszámukat természetes ellenségeik, az élősködő darazsak(Masarinae) általában kordában tartják (Brehm).
Borókamagrágó aranymoly (Argyresthia praecocella , 1839) – Magyarországon többfelé előfordul
Meggyvirágmoly (cseresznyevirágmoly, meggyvirág-aranymoly, Argyresthia pruniella , 1759 avagy A. ephippella , 1777) – Magyarországi; kártételéről 1917 óta tudunk; mára általánosan elterjedt
Kecskefűzbarka-aranymoly (Argyresthia pygmaeella, Argyresthia rudolphella 1775) – Magyarországon sokfelé előfordul
Nyírfahajtás-aranymoly (Argyresthia retinella , 1839) – Magyarországon sokfelé előfordul
Májusfa-aranymoly (Argyresthia semifusca, Argyresthia spiniella, 1828) – Magyarországon többfelé előfordul
Bükkfúró aranymoly (Argyresthia semitestacella, 1833) – Magyarországon sokfelé előfordul
Madárbirs-aranymoly (Argyresthia sorbiella , 1833) – Magyarországon többfelé előfordul
Kökényvirág-aranymoly (Argyresthia spinosella, Argyresthia mendica, 1849) – Magyarországon általánosan elterjedt
Tujafúró aranymoly (tujafúró ezüstmoly, Argyresthia thuiella, 1871) – Észak-Amerikából behurcolt faj; elterjedési területének keleti határa Magyarország, ahol szórványos
Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935