Kertészet/Lepkefélék/Répaaknázó moly

A lap mérete: 2955 bájt

Kártevők

Répaaknázó moly


[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|Répaaknázó moly]]


Répaaknázó moly
(Scrobipalpa ocellatella, Syn: Gnorimoschema ocellatella)
Más neve(i): -


A répaaknázó moly a valódi lepkék alrendjébe tartozó sarlós ajkú molyfélék család 245, hazánkban is honos fajának egyike.

Elterjedése, élőhelye

Ez a mediterrán faj főleg a Földközi-tenger partvidékén és a Fekete-tenger mentén terjedt el. Időnként tömegesen károsít Franciaországban, Belgiumban, Dél-Németországban, Ausztriában, Szlovákia déli részén, a Balkán-félszigeten, Marokkóban, Törökországban, Palesztinában és Iránban, sőt, megjelenik Anglia déli részén, Madeira és Srí Lanka szigetén is.
Magyarországon 1949 óta tudunk kártételéről, ami először 1950-ben, Mezőhegyes környékén vált jelentőssé. Az utóbbi évtizedekben több alkalommal károsított a Magyar Középhegységtől délre és a Kisalföldön.
Veszélyes kártevő.

Megjelenése

Kávébarna szárnyain piszkos-sárgák a minták. A szárny fesztávolsága 12–14 mm.

Életmódja

Hazánkban évente 2–4 nemzedéke lehet; ez függ a tenyészidőszak hosszától és hőmérsékletétől is. Négy nemzedéke a melegebb helyeken és években lehet. A talajban sekélyen a báb telel át.
Oligofág faj; hernyója a különféle vadon termő Beta-répa fajokon, valamint a répa termesztett változatain: a takarmány-, cukor- és mángoldrépán, valamint a céklán él.
Száraz, meleg nyarakon a négy nemzedék őszre annyira felszaporodik, hogy a Nagyalföldön és a Dunántúl déli részén jelentősen károsíthatja a Beta-répákat.
A hernyók megtámadják a répa összes vegetatív részét, majd a generatív részeket is. Tövenként 25–40 hernyó 40–60% súlyveszteséget okozhat, jelentősen rontva a termék minőségét (például csökkentve a cukortartalmat). A molyos répa rosszul tárolható, és takarmányozásra sem alkalmas, ezért a répaaknázó moly jelentős kártevő lehet.


Magyar Wikipédia: Répaaknázó moly


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Egyéb fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1

A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma, Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.

Forrás: Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Répaaknázó moly, 2011. március 1., 06:33 (CET)

A Wikimédia Commons tartalmaz Répaaknázó moly témájú médiaállományokat.