Kertészet/Madarak/Berki poszáta

A lap mérete: 3613 bájt

Kertészet

Berki poszáta



Berki poszáta
Éneke fémes zengő
Előfordulása


Berki poszáta
(Cettia cetti, Syn: -)
Más neve(i): -

A berki poszáta, a madarak osztályába, ezen belül a verébalakúak rendjébe és a berkiposzátafélék családba tartozó faj. Tudományos nevét Francesco Cetti olasz zoológusról kapta.

Védett madár! - Eszmei értéke:25 000,- Ft. (2012)
Európa déli részén, Észak-Afrikában és Ázsia nyugati részén költ. Kedveli a víz közeli bokros és mocsaras területeket, gyakran sűrű növényzetben költ. Az Európában és Észak – Afrikában költő példányok nagyrészt állandóak, de a költési időszak után a fiatalok északi irányba mozdulnak. A madarak egy része télre a költő terület déli szegélyére húzódik, a keményebb telek az egyébként nem vonuló példányokat is délebbre kényszerítik.
Teste hossza 13-14 centiméter, szárnyfesztávolsága 15-19 centiméter, testtömege 9-17 gramm. Közepes méretű, meglehetősen zömök termetű poszáta. Szárnya rövid és erősen lekerekített, farka széles, nyaka meglehetősen rövid. Tollazata felülről egyöntetű vörösbarna, alulról piszkos szürkés-fehér, a testoldalon és a hason vörhenyes árnyalattal.
Leginkább a cserregő nádiposzáta és a nádi tücsökmadár egyedeivel téveszthető össze. Elkülönítő bélyegei az ezeknél hosszabb szemöldöksávja, illetve a fülfedők, a nyak és a melloldal halvány szürkés árnyalata. Legjobb bélyegei testformája és rövid kézevező túlnyúlása. A nemek és korok hasonlóak, de a hím szárnya általában hosszabb (ssp cetti 59–66 mm).
Élénk, aktív madár. Rendszerint megbújik a növényzetben, gyakran ugrál a földön vagy alacsonyan a bokrosokban. Ritkán települések közelében, sűrűn beültetett parkokban is előfordulhat. Éneke fémes zengő hangok váratlan és hangos kirobbanása („plitt!”, sorozatban ismételve kereplő „plir’r’r’r’r”).
Főleg rovarokkal (szitakötőkkel, kabócákkal, levéltetvekkel, lepkékkel) és egyéb gerinctelenekkel táplálkozik; fiókáit lágy-testű rovarokkal eteti. Alkalmanként, főleg télen apró magvakat is fogyaszt.
Évente egyszer, Ny- és D- Európában sokszor kétszer költ, a fészekalj pusztulásakor gyakori a pótköltés. Általában június közepén rakja le a tojásait a sűrű növényzetben nádszálakra, csalánra vagy bokrok ágaira rakott fészekbe. A 4-5 tojáson kizárólag a tojó kotlik, 16-17 napig. A tojó kirepülés után még 2-3 hétig eteti a fiatalokat, melyek csak újabb 15-20 nap után válnak önállóvá.
Magyarországon a Kis-Balatonnál néhány pár fészkel (2003-ban 1 pár költését bizonyították).
Magyarországon védett!


Forrás: Magyar Wikipédia Berki poszáta

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)


A Wikimédia Commons tartalmaz Berki poszáta témájú médiaállományokat.