Állatok/Madarak/Meggyvágó

A lap mérete: 2189 bájt

Kertészet

Meggyvágó

Kertészet » Kerttervezés Talaj Veteményes Gyümölcsös Szőlő Fajtalisták Melegház és fólia Méhészet Pihenőkert Növényvédelem Növényvédő szerek Tünethatározó Kártevők Munka naptár Tárolás Permetezési napló Súgó

Meggyvágó

(Coccothraustes coccothraustes, Syn: -)
Más neve(i): -

A madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a pintyfélék családjába tartozó faj.

Védett madár! - Eszmei értéke: 25 000,- Ft. ⁽²⁰¹²⁾

Hossza 18 centiméter, szárny-fesztávolsága 29-33 centiméter, testtömege 46-80 gramm. Hatalmas, vaskos csőréről könnyen felismerhető. Feje nagy, nyaka rövid; termete tömzsi. Kékesfekete szárnyán széles, fehér keresztszalag. Farka vége fehér. Feje fahéj barna; háta gesztenyebarna; testalja ibolyás fahéj barna. Torokfoltja fekete. Csőre tavasszal kékesszürke; télen sárgásfehér. A tojó világosabb, fejteteje kevésbé vörhenyes.

A fiatalok barnán sávozottak, torokfoltjuk sárga. Röpte gyors, rendszerint magasan jár. Nagy fejéről, rövid farkáról röptében is felismerhető. Fehér szárnyszalagja alulról átvilágít a szárnyán. A földön egyenes testtartással jár, és ügyesen ugrál. Ősszel és télen gyakran kisebb csapatokba gyülekezik. Rendkívül éber.

Élőhelye

vegyes állományú erdők, bükkfákkal és gyertyánokkal; parkok, gyümölcsösök stb. Fák felső ágán vagy alacsonyabb, vízszintes ágon, a törzs közelében fészkel. Magyarországon gyakori költőfaj. A fészkelők egy része elvonul.

Magevő madár, erdőkben, parkokban az avar közt keresgéli a lehullott magvakat. Elsősorban kemény magvak, vadcseresznye, galagonya, juhar, kökény és kőris terméseit és rügyeit fogyasztja, de megeszi a hernyókat is.

Magyarországon védett!

Forrás: Magyar Wikipédia Meggyvágó
Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)

A Wikimédia Commons tartalmaz Állatok/Madarak/Meggyvágó témájú médiaállományokat.