Állatok/Madarak/Széncinege
(Kertészet/Madarak/Széncinege szócikkből átirányítva)
Széncinege
- (Parus major, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A verébalakúak rendjébe, ezen belül a cinegefélék családjába tartozó apró termetű, közismert faj.
- Védett madár! - Eszmei értéke:25 000,- Ft. (2012)
- A széncinege 14 centiméter hosszú, szárny-fesztávolsága 22 centiméter, átlagos testtömege 16-22 gramm. A legismertebb cinege. Feje és nyaka fényes kékesfekete, arcfoltja fehér. Testalja citromsárga; mellén és hasán fekete, hosszanti sáv. Háta szürkészöld; farkcsíkja és farka szürkéskék. A fiatalok sapkája barnás, arcfoltjuk sárgás. A széncinege rendkívül élénk, éber madár. Hajnaltól alkonyatig mozog; hol a fák törzsét, hol a legvékonyabb ágakat kutatja, ide-oda röppen, fejjel lefelé tornászik. Minden mozdulata ügyes; figyelmét semmi sem kerüli el. Ahol nem kell veszélytől tartania, ott nagyon bizalmassá válik; ő jár legsűrűbben a madáretetőkre. Téli hidegben szívesen eszi az olajos magvakat, napraforgót stb.
Élőhelye
- vegyes erdők, bokrosok, kertek, parkok stb. Faodúkban, falak nyílásaiban, csövekben, mesterséges fészekodúkban stb. költ. Magyarországon az erdők, kertek, parkok közismert fészkelő madara. Lakott területeken is gyakori. Állandó madarunk, rendszeres fészkelő.
- A széncinegék nyáron elsősorban rovarokkal és pókokkal táplálkoznak, melyet a fák lombkoronájából szedegetnek össze. A gerinctelen zsákmányaik között vannak csótányok, hangyák, legyek, tegzesek, bogarak, csőrös rovarok, méhek és darazsak, szöcskék, tücskök, százlábúak, recésszárnyú fátyolkák, csigák és szárazföldi ászkarákok.
- Magyarországon védett!
Forrás: Magyar Wikipédia Széncinege
Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)