Kertészet/Növényvédelem/Gesztenye
Gesztenye
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]]
Nem fertőző betegségek
szerkesztés- Fagykár
- A napsugárzás és az aszály okozta levél- és termésszáradás
- Tápanyagok hiánya vagy többlete a talajban
Fertőző betegségek
szerkesztés- A gesztenye agrobaktériumos gyökérgolyvája
- Csírapusztulást előidéző gombakórokozók
- A gesztenye mozaikvírusa
- Kertészet/Tünethatározó/Gesztenyefa pusztulás
- A szelídgesztenye-kór (a gesztenye krifonektriás kéregrákosodása)
- A gesztenye mikoszferellás levélfoltossága
- Gesztenye lisztharmat
- A gesztenyén gyakrabban előforduló taplógombák
- A gesztenyén előforduló egyéb, kisebb jelentőségű kórokozók
A fás részek kártevői
szerkesztés- Darázsszitkár
- Kéregmoly
- Mogyorócincér
- Púpos szú
- Szelídgesztenye-kéregtetű
- Tölgy-kéregtetű
- Tölgy-teknőspajzstetű
- Amerikai bölénykabóca
- Gímszarvas
- Őz
Zöld részek kártevői
szerkesztés- Májusi cserebogár
- Tavaszi lombormányosok,
- Levélbarkók
- Gyapjaspille
- Kökényszövőpille vagy rozsdabarna kisszövő
- Sárgafoltos púposszövő
- Nagy téli araszoló
- Tollascsápú araszoló
- A gesztenye levélaknázó fajai
- Szelídgesztenye-levéltetű
A gesztenye terméskártevői
szerkesztés- Almamoly
- A termés legveszedelmesebb károsítója az almamoly (Cydia pomonella) második nemzedéke. Ennek előrejelzésére többféle szexferomoncsapda van forgalomban.
Mint minden más fás növénynél, a diónál is fiatalon a gyökérből, gyökérnyakból indul ki jó néhány fertőzés és a rövid időn belül bekövetkező pusztulás.
- Az egyik ilyen betegség a fitoftórás gyökérnyaki rothadás, amely ugyan nálunk még dión nem jelent meg, de Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban igen.
- A rozellíniás gyökérpenész (Rosellinia necatrix) állókultúrák – erdő, gyümölcsös vagy szőlő – után történő diótelepítésben okoz évről évre terjedő, foltszerű pusztulást.
- Jelentős kártevő a dió magházának penésze, melyet elsősorban az Alternaria nucis okoz. Ez a parazita a vegetációs időben támad, mégpedig a sebzéseken vagy a bibén keresztül. A már kifejlődött termés az elhúzódó betakarítás vagy később a szakszerűtlen tárolás alatt fertőződhet.
- Fiatal és idősebb fáknál is veszélyes kártevő lehet a cserebogárpajor, ha a rajzási években hagyjuk elgyomosodni az ültetvényt.
- A fadarazsak egyik faja (Xyphydria longicollis) az idősebb fák károsítója. A beteg, legyengült és a kivágott fák törzsébe rakja petéit. Előfordulására a szabályos kerek röplyukak hívják fel a figyelmet.
- A vékonyabb ágak, vesszők száradását a mogyorócincér (Obera linearis) okozhatja. A száradó ág hosszanti felhasítása után megtalálhatjuk a kétéves fejlődésű lárvát. A kártételt a vesszőn látható kerek lyukakon kipotyogó ürülék és rágcsálék teszi feltűnővé.