Kertészet/Nünükék
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]]
Nünükék
- (Meloe, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A nünükék rovarok osztályában a bogarak rendjébe, a mindenevő bogarak alrendjébe, hólyaghúzófélékhez tartozó nünükék alcsaládja.
- A nünükék és a Sitaris fajok lárvája nem táplálkozni akar a virágon, hanem a nektárt gyűjtő vadméhekre várakozik. Ráakaszkodva egyre beviteti magát a méhek fészkébe. Itt leugrik, beveti magát egy lépsejtbe. Amikor a sejt bezárul, a lárva (triungulinus, campodeid) megeszi a méh petéjét. A pete felfalása után levedli bőrét, és újabb vaskos lárvaformát öltve él a sejtben (caraboid), és mézzel táplálkozik. Ebben az állapotban lehet még egy vedlése, majd egy másik lárvaalakban folytatja a méz fogyasztását (scaraboid). Bizonyos idő után kezdetlegesen bebábozódik télire a fészeküreg alján (pszeudonimfa). Erős, élénk lárvaként ébred (harmadlagos lárva), és elfogyasztja a maradék mézet, majd négy-öt hét múlva otthagyja a méheket. Beássa magát a talajba, és most már valódi bábbá alakulva telel át. A májusi napfényben kifejlődött, ivarérett nünüke kel ki. Ha a kicsi triungulinus lárva a virágkehelyben nem egy vadméhbe, hanem más rovarba kapaszkodik, menthetetlenül elpusztul. Ebben a szakaszban akár több hetet is kibír táplálék nélkül.
- Vannak más módszereik is, hogy a magányos méhek fészkébe jussanak, például a mimikri. Összekapaszkodva egy nőstény méhet formáznak, így csalogatják magukhoz a hím méheket. Ha leszáll egy, akkor rámásznak. Amikor az egy nősténnyel párzik, átmásznak a nőstényre, és a fészekbe vitetik magukat. Egyes fajok nem méheken, hanem egyenesszárnyúakon élősködnek.
- A Lytta fajok triungulinusai aktívan keresik a földiméhek fészkeit, a Mylabris és az Epicauta fajok az egyenesszárnyúak fészkét.
- Mivel a méheken élősködő fajok megélnek csak a mézen és a virágporon, ezért csak fakultatív élősködőnek tartják őket.
- A háromkarmosok néha háziméhbe kapaszkodnak, de a kaptárban elpusztulnak. A pompás nünüke háromkarmosai a méh vérét szívják. A közönséges nünüke lárvái mézet esznek a kaptárban. Jelenleg méhészeti szempontból nincs jelentőségük. Az elhullott méhek összesöprése a kaptár előtt segít elejét venni annak, hogy más méhre kapaszkodjanak rá. A kaptárban naftalinnal vagy télizöld-olajjal lehet a nünükelárvákat elkábítani.
Mérgük
- Egyik ragadozójuk a tüskésszárnyú lúd, ami a nünükék mérgét, a cantharidint védekezésre használja.[1] Szervezete a szövetekben feldúsítja a mérget, ezzel a kevés mérgező madár egyikévé válik. Ez az elfogyasztott nünükék mennyiségétől függően az emberre is veszélyes lehet. A légykapó, a túzok, a kis őrgébics, a tyúk, a pulyka, a békák és a sün érzéketlenek a méregre.
- A cantharidin hólyagokat hoz létre a bőrön. Innen ered a hólyaghúzó név. A Mylabris és a Lytta fajokból nyerik, különösen a kőrisbogárból (Lytta vesicatoria), ugyanis ez a faj adja a legirritálóbb mérget. Szárított bogarakat őröltek porrá a népi gyógyászathoz. A mérget afrodiziákumként (szerelmi bájital) is használják.
- Első alkalmazója Hippokratész volt, és vizelethajtónak, valamint gennyes daganatokra használta. Az ókori görögök bélbetegségeket gyógyítottak vele, bár már nagyon kicsi adagja is mérgező. Szemölcsök eltávolítására is szolgált.[3] Galénosz és Aetius már mindenre alkalmazható szernek tekintette.
- A homeopátia cantharis vesicatoria néven használja, ugyanazokra a betegségekre, mint a háziméhet. Egyes országokban, mint az Amerikai Egyesült Államokban betiltották ezt a használatot. Ma hólyaghúzó kenőcsökben, külsőleg használt szerekben jelenik meg.
- Déli nünüke (Meloe mediterraneus) 10 000
- Díszes nünüke (Meloe decorus) 50 000
- Érdes nünüke (Meloe scabriusculus) 5 000
- Gödörkés nünüke (Meloe tuccius) 50 000
- Kék nünüke (Meloe violaceus)
- Közönséges nünüke (Meloe proscarabaeus)
- Magyar nünüke (Meloe hungarus) 50 000
- Óriásnünüke (Meloe cicatricosus) 10 000
- Őszi nünüke (Meloe autumnalis) 50 000
- Pompás nünüke (Meloe variegatus) 50 000
- Ráncos nünüke (Meloe rugosus) 5 000
- Tar nünüke (Meloe brevicollis) 10 000
- Uráli nünüke (Meloe uralensis) 50 000
- Vöröshasú nünüke (Meloe rufiventris) 50 000
- Kertészet/Nünükék/ (Meloe coriarius)
- Kertészet/Nünükék/ (Meloe franciscanus)
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Nünükék, 2011. március 1., 06:31 (CET)
