Árvaszúnyogok
- (Chironomidae, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az árvaszúnyogok a rovarok osztályának a kétszárnyúak rendjébe, ezen belül a szúnyogalkatúak alrendjébe tartozó család.
- A legkisebb fajok 2 milliméteresek, a legnagyobbak elérik a 14 millimétert is. Elülső lábaik megnyúltak, előrenyújtva mintegy pótlólagos csáppárnak tűnnek, és állandó, rángatózó mozgásban vannak. Szájszerveik erősen visszafejlődtek. A nőstény csápjai rövidek, fonalasak, a hímé hosszabbak, sűrű, bozontos szőrűek. A lárvák kukac alakúak. Néhány faj hemoglobintartalmú vére miatt vörös színű.
- A lárvák gyakorlatilag minden vízben előfordulnak.
- E fekete színű rovarok testmérete 2–4 mm. Mind a talajos, mind a talaj nélküli termesztés során megjelenhetnek. Fejlődésükhöz a sötét, nedves környezet a legmegfelelőbb, ezért a kőzetgyapotos és a tápanyagfilmes termesztésben gyakran előfordulnak. Tojásaikat szerves tápanyagban dús környezetbe rakják.
- A kifejlett állatok 15 fok felett rajzanak. A teljes életciklus (petétől a kifejlett egyedig) három hétig tart. A lárvák testmérete 6–7 mm, testük fehéres, áttetsző, fejükön fekete folttal. A növény gyökérzetét és szárát egyaránt megtámadják.
- FIGYELEM! A lárvákat a rossz minőségű földkeverékkel gyakran magunk hurcoljuk be.
- A tényleges kárt ez esetben sem a szúnyogok, hanem a szúnyoglárvák okozzák, melyeket az anyaállat a földbe helyez, majd kikelve a növény gyökérzetéből szívják el a tápanyagokat, az eredmény elhalt gyökérzet. Különösen a fiatal növényekre és palántákra veszélyes. A finom gyökérszőrök és nagyobb gyökerek károsodása miatt a növény legyengül, levelei elsápadnak, ami kifejezetten kedvez a különböző gombás fertőzéseknek (Fusarium, Pythium), különösen ha a növénynek amúgy is tápanyagproblémái vannak.
- Erős, idősebb egyedek esetén az árvaszúnyogok már nem okoznak nagy kárt.
- Feltétlen kerülni kell a harmatképződést, tanácsos lefedni továbbá a víztartályt, hogy ne képződjenek algák.
- Ahol a lárvák megjelennek, a közeget szárazon kell tartani. Itt is segíthetnek a sárga színcsapdák, melyek megfogják a felnőtt szúnyogokat. A fertőzött táptalajra 2-3 cm vastagon szórjunk sterilizált homokot, ami öntözés után betömörödik, így a lárvák nem tudnak kikelni, és a további tojások lerakását is akadályozzuk. Az árvaszúnyog természetes ellenségei a ragadozó atkák (Hypoaspis miles), valamint a fonalférgek (Steinernema feltiae). Biológiai védekezésként Neem-olaj, Pyrethrum, Neudomück használható.
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Árvaszúnyogok
Forrás: Magyar Wikipédia Árvaszúnyogok
Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).,
Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993.