Kertészet/Rovarok/Árvaszúnyogok

A lap mérete: 3680 bájt

Kertészet

Árvaszúnyogok


Árvaszúnyog
Árvaszúnyogok
(Chironomidae, Syn: -)
Más neve(i): -


Az árvaszúnyogok a rovarok osztályának a kétszárnyúak rendjébe, ezen belül a szúnyogalkatúak alrendjébe tartozó család.
A legkisebb fajok 2 milliméteresek, a legnagyobbak elérik a 14 millimétert is. Elülső lábaik megnyúltak, előrenyújtva mintegy pótlólagos csáppárnak tűnnek, és állandó, rángatózó mozgásban vannak. Szájszerveik erősen visszafejlődtek. A nőstény csápjai rövidek, fonalasak, a hímé hosszabbak, sűrű, bozontos szőrűek. A lárvák kukac alakúak. Néhány faj hemoglobintartalmú vére miatt vörös színű.
A lárvák gyakorlatilag minden vízben előfordulnak.
E fekete színű rovarok testmérete 2–4 mm. Mind a talajos, mind a talaj nélküli termesztés során megjelenhetnek. Fejlődésükhöz a sötét, nedves környezet a legmegfelelőbb, ezért a kőzetgyapotos és a tápanyagfilmes termesztésben gyakran előfordulnak. Tojásaikat szerves tápanyagban dús környezetbe rakják.
A kifejlett állatok 15 fok felett rajzanak. A teljes életciklus (petétől a kifejlett egyedig) három hétig tart. A lárvák testmérete 6–7 mm, testük fehéres, áttetsző, fejükön fekete folttal. A növény gyökérzetét és szárát egyaránt megtámadják.
FIGYELEM! A lárvákat a rossz minőségű földkeverékkel gyakran magunk hurcoljuk be.
A tényleges kárt ez esetben sem a szúnyogok, hanem a szúnyoglárvák okozzák, melyeket az anyaállat a földbe helyez, majd kikelve a növény gyökérzetéből szívják el a tápanyagokat, az eredmény elhalt gyökérzet. Különösen a fiatal növényekre és palántákra veszélyes. A finom gyökérszőrök és nagyobb gyökerek károsodása miatt a növény legyengül, levelei elsápadnak, ami kifejezetten kedvez a különböző gombás fertőzéseknek (Fusarium, Pythium), különösen ha a növénynek amúgy is tápanyagproblémái vannak.
Erős, idősebb egyedek esetén az árvaszúnyogok már nem okoznak nagy kárt.
Feltétlen kerülni kell a harmatképződést, tanácsos lefedni továbbá a víztartályt, hogy ne képződjenek algák.
Ahol a lárvák megjelennek, a közeget szárazon kell tartani. Itt is segíthetnek a sárga színcsapdák, melyek megfogják a felnőtt szúnyogokat. A fertőzött táptalajra 2-3 cm vastagon szórjunk sterilizált homokot, ami öntözés után betömörödik, így a lárvák nem tudnak kikelni, és a további tojások lerakását is akadályozzuk. Az árvaszúnyog természetes ellenségei a ragadozó atkák (Hypoaspis miles), valamint a fonalférgek (Steinernema feltiae). Biológiai védekezésként Neem-olaj, Pyrethrum, Neudomück használható.
Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Árvaszúnyogok témájú médiaállományokat.

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Árvaszúnyogok

Forrás: Magyar Wikipédia Árvaszúnyogok

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).
,
Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993.