Kertészet/Rovarok/Babzsizsik

A lap mérete: 4592 bájt

Babzsizsik


Babzsizsik
fertőzőtt babszemek
Babzsizsik
(Acanthoscelides obtectus, Syn: -)
Más neve(i): -


A babzsizsik világszerte előforduló kártevő és inváziós faj. Őshazája a trópusi Amerika volt, onnan terjedt el úgyszólván minden olyan országban, ahol az éghajlati viszonyok a szabadföldi fejlődését, a terménytárolási szokások pedig az áttelelését lehetővé teszik. Megfelelően magas téli középhőmérsékletű vidékeken szabadban, a betakarításkor kipergett, fertőzött babszemekben is képes áttelelni. Imágója és lárvája egyaránt károsít, de a nagyobb kárt a lárva okozza.

MegjelenéseSzerkesztés

A kifejlett bogár 2-5 milliméter hosszú, teste körte alakú, zömök felépítésű; jobbára barnásfekete, de a szárnyfedők végénél vöröses színű. Hátoldalát finom szőrök fedik, a fej és a nyakpajzs is szőrözött. Lárvája 3-4 milliméteresre nő meg, az ormányosbogár-félék lárvájára emlékeztető, kukac formájú. Mivel az imágó jól repül, szülőhelyétől eléggé messzire is elkerülhet.

ÉletmódjaSzerkesztés

A babzsizsiket fejlődése és táplálkozása a hüvelyes (Fabales) magvakhoz köti, bár szakirodalmi adatok szerint cirokban és kukoricában is megél. Kedvenc tápnövénye a bab (Phaseolus vulgaris), de észlelték lóbabban, szójában, borsóban, lencsében, csicseriborsóban, lednekben, bükkönyben, csillagfürtben és tehénborsóban is. Egy-egy babszemben akár tíz lárva is elélhet, s a szitává lyuggatott, magban a héj alatt, az imágók kirepülése után csak rágcsálék és ürülék marad.

SzaporodásaSzerkesztés

A nőstény a petéit a szemekre rakja, vagy azok közvetlen közelében a csomagolóanyagon helyezi el. Az embrionális fejlődés néhány hétig tart, ezután a petéből kikelő lárva berágja magát a magba. Egyetlen nyíláson át több példány is behatolhat. A lárvák fejlődése kettő-hat hétig tart; ezalatt a babszem ürege bábkamrává szélesedik ki, s a báb annak belsejében, a lárva váladékából készített vékony búrokban foglal helyet. A bábállapot 1-3 hétig tart, majd az imágó kikel, s a röpnyíláson keresztül elhagyja a magot. Magyarországon fejlődése nyáron 30-40, tavasszal és ősszel 50-60 napig tart. A szobahőmérsékleten tárolt hüvelyesekben egész éven keresztül szaporodik.

Védekezés ellene Rejtett életmódjuk miatt csak véletlenül fedezhetjük fel a babzsizsikeket; akkor, amikor a babot vagy más hüvelyesek szárított magvait (borsó (Pisum sativum), főzeléklencse (Lens culinaris)) akarjuk felhasználni. A belülről megrágott, de még látszólag ép magvak is könnyebbek az ép szemeknél, ezért áztatáskor, mosáskor a víz felszínére úsznak. Az ilyen gyanús szemeket minden vizsgálódás nélkül célszerű megsemmisíteni, mert a fertőzött mag fogyasztásra, takarmányozásra és vetésre is alkalmatlan.

Háztartásokban a legegyszerűbb védekezés, ha a betakarított szárazbabot, borsót 1-2 napra fagyasztóládába helyezzük, a zsizsiklárvák fagyra érzékenyek és elpusztulnak.

Ami után a fertőzött magokat megsemmisítettük, a lárvákat kifagyasztottuk, az újabb fertőzés megelőzése érdekében célszerű a hüvelyeseket valamilyen zárt edényben, például légáteresztő gézzel vagy vászonnal lekötött befőttesüvegben tárolni.

Magyarországon a babzsizsik régebben karantén kártevőnek számított, később átsorolták a veszélyes károsítók listájára.


Sideways Arrow Icon.svg Lásd még: Magyar Wikipédia:Babzsizsik


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Egyéb fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Babzsizsik

Magyar Wikipédia w:Babzsizsik,
Tóth József: Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014).

Forrás: Élet és Tudomány (Kellemetlen lakótársak: A babzsizsik

Magyar Wikipédia:, Jermy Tibor – Balázs Klára (szerk.): A növényvédelmi állattan kézikönyve 3/B. Budapest, 1990.

A Wikimédia Commons tartalmaz Babzsizsik témájú médiaállományokat.