Kertészet/Rovarok/Cserebogár

A lap mérete: 3818 bájt

Kertészet

Cserebogár


[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|Cserebogár]]


Cserebogár
(Melolonthinae, Syn: -)
A cserebogárformák a rovarok osztályának és a ganajtúrófélék családjának egyik alcsaládja. Az alcsaládba 28 élő és egy kihalt nemzetséget, valamint 11, nemzetségen kívüli nemet sorolunk.
Növényekkel táplálkozó, néha kártékony bogarak. Egyedfejlődésük általában több évig tart. Lárváik a földben élnek; a pete csak nedves talajban kel ki. A lárva a talajban vízszintesen és függőlegesen is vándorol:
- a fiatal lárvák humuszevők,
- az idősebbek polifág gyökérfogyasztók.
A lárva a gyökeret elrágja, hámozza, gödrös mélyedéseket készít. Rágásával a másodlagosan károsító kórokozóknak is utat nyit.
Az imágók jóval kevesebb tápnövényen élnek, mint a lárvák. Tápnövényük leveleit szabálytalan szélű, karéjozó rágással károsítják. Tömeges elszaporodás (gradáció) idején a tápnövényeket tarra is rághatják.
A talajban lárva vagy imágó alakban telelnek.

Rendszerezésük szerkesztés

Magyarországon leggyakoribb és legjelentősebb kártevő cserebogárfaj a májusi cserebogár (Melolontha melolontha).

További, ismert kártevő fajok:

  • Az erdei cserebogár (Melolontha hippocastani) megjelenése és életmódja is hasonlít a májusi cserebogáréhoz. Főleg az alföldi tölgyerdőkben károsít.
  • A kallócserebogár (Polyphylla fullo) a Kárpát-medencében homokos talajú élőhelyeken fordul elő. Fejlődési ciklusa 4 éves; mind a négyszer lárva alakban telel át. Főleg a szőlőt, a gyümölcsfák csemetéit, a tölgyeket és a napraforgót károsítja.
  • A keleti cserebogár (Anoxia orientalis) is homoktalajokon jellemző. Fejlődési ciklusa ugyancsak 4 éves, és mind a négyszer lárvaként telel át.
  • A pusztai cserebogár (Anoxia pilosa) is homoktalajokon él. Fejlődési ciklusa 3 éves; mind a háromszor lárva alakban telel át. Tápnövénye az erdeifenyő.
  • Az áprilisi cserebogár (vörhenyes cserebogár, Holochelus aequinoctialis) főleg a sík- és dombvidékek kötöttebb talajain él; a lárva főleg a szántóföldi növények gyökereit fogyasztja. Fejlődési ciklusa 3 éves; harmadszorra a kifejlett bogár telel át, és március-áprilisban rajzik. Az imágó nem táplálkozik.
  • A tavaszvégi cserebogár (Rhizotrogus aestivus) szintén a sík- és dombvidékek kötöttebb talajain él; a lárva lágyszárú növények gyökereivel táplálkozik. Fejlődési ciklusa 3 éves; harmadszorra a kifejlett bogár telel át, és májusban rajzik. Az imágó nem táplálkozik.
  • A közönséges sárgacserebogár (Amphimallon solstitiale) középkötött és laza talajokon fordul elő. Két év alatt fejlődik ki; mindkétszer a lárva telel át. Az imágó kártétele minimális.

Magyarországon előforduló fajok szerkesztés

A lista nem feltétlenül teljes:

Melolontha <
  1. Erdei cserebogár (Melolontha hippocastani)
  2. Hamvas cserebogár (Melolontha pectoralis)
  3. Májusi cserebogár (Melolontha melolontha)
  4. Sárga cserebogár (Melolontha )
  1. Cserebogár pajorok


Magyar Wikipédia:Cserebogár

Sablon:Bogarak-trt

Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserebogár témájú médiaállományokat.