Kertészet/Rovarok/Kósza lószúnyog

A lap mérete: 3325 bájt

Kertészet

Kósza lószúnyog


Kósza lószúnyog
Kósza lószúnyog
(Tipula oleracea, Syn: -)
Más neve(i): Közönséges lószúnyog


A kósza lószúnyog a kétszárnyúak rendjében, a lószúnyogok családjának egyik legközönségesebb faja.
A hím 16–18, a nőstény 19-25 mm hosszú, karcsú, szürkéssárga, a tor hátán sötétebb, hosszanti sávokkal. Csápja 13 ízből áll; a hozzá rendkívül hasonló réti lószúnyog (Tipula paludosa) csápja 14 ízes. Lába hosszú, vékony. Szárnya átlátszó, erezete feltűnően barnás. Tojócsöve hosszú. A kb. 1 mm hosszú, hosszúkás peték feketék, kemények.
A 3–4 mm hosszú, hamuszínű lárvák orsó formájúak. Kültakarójuk gumiszerű. Állkapocstokjuk kemény, éles garathorgukkal rágnak.
A kifejlett egyedek általában július vége és szeptember eleje között, különösen réteken, mezőkön, kertes helyeken táncolva, szitálva repülnek, mindig a földhöz közel.
A nőstények nem vándorolnak messze a kikelésük helyétől, és a petéket csoportosan a talaj felszínére rakják, főleg gyepen füvek közé. A petékből két vagy három héten belül kikelnek a kis, láb nélküli nyüvek.
A lárvák eleinte a felszín alatt, gyökerekkel és korhadó növényhulladékkal táplálkozva fejlődnek ki. Fejlődésük lassú, de ha a tél enyhe, ősszel és télen is aktívak maradnak. Kora tavasztól fejlődésük felgyorsul, és a növények föld feletti részeit is elkezdik károsítani. Május végére vagy júniusra teljesen kifejlődnek, és a bábozódás előtti rövid időszakban, majd bábállapotban sem táplálkoznak. A talajban bábozódnak be, és csak közvetlenül az imágó kifejődése előtt jönnek a felszínre.
A különféle lószúnyogok lárvái néha szembetűnően károsíthatják a veteményt; így például az:

árpa, burgonya, fűfélék, tarlórépa, zöldborsó ismert kártevői.

Március–áprilisban a legaktívabbak, főleg az enyhe, nyirkos éjszakákon.
Feltűnő károkat okozhatnak az üvegházakban.

A fiatal növényeket a föld felszíne alatt vagy felett támadják, ezért a növény többféle tünet típust is mutathat. Ilyen tünet lehet a merev vagy szabálytalan levélzet, illetve a szár tövénél a kártétel sárguláshoz és a növény pusztulásához vezethet. Az 1-2 cm magas gabonaféléket már támadják. Ha a kártétel alapján a közönséges lószúnyog lárváira gyanakszunk, arról könnyen meggyőződhetünk, mert általában a növény mellett megtaláljuk a lárvát is. Az őszi vetésű gabonák decembertől kezdődően pusztulhatnak ki: a szár talaj alatti részeit elvágják, így a növények megsárgulnak, majd elpusztulnak. A csírázó tavaszi gabonaféléket januártól kezdődően támadhatják, de csak tavasszal lesznek súlyosabb károk.
Magyar Wikipédia:Kósza lószúnyog

Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Kósza lószúnyog

A Wikimédia Commons tartalmaz Kósza lószúnyog témájú médiaállományokat.