Kullancsok
.jpg)
A kullancsok (Ixodidae) viszonylag kevéssé gazdaspecifikus, vérszívó ektoparazita állatok. Kifejletten főként az emlősök vérszívói, de – különösen a lárvák – olykor madarakból és w:hüllőkből is szívnak vért. Életük során két vagy három gazdaegyedből táplálkoznak, ennek alapján „kétgazdás” vagy „háromgazdás” fajokról beszélünk. A trópusokon egygazdás fajaik is vannak. Ez jelentősen befolyásolja az általuk terjesztett egysejtű-, baktérium- vagy vírusfertőzések járványtanát.
Fejlődési ciklus
Mint minden ízeltlábú esetében, a ciklus egyes szakaszait itt is vedlés határolja. A petéből lárva kel ki, melynek még csak 6 lába van, és nem szaporodik. Több lárvastádium után nimfa-stadiumok következnek, a nimfáknak 8 lábuk van, és nem szaporodnak. A kifejlett állat, vagy más néven imágó szintén 8 lábú, ivarosan szaporodik: párzás után petéket rak.
Kárpát-medencei fajaik
A Kárpát-medencében leggyakoribb a közönséges kullancs (Ixodes ricinus), amely a vérszívás során w:Lyme-kórt, w:vírusos agyhártyagyulladást, és mást fertőzéseket is terjeszthet az emberre.
Közép-Európában a Dermacentor reticulatus különösen a w:tularémia kórokozójának terjesztése miatt jelentős.
A partifecske-kolóniákban tömeges faj az Ixodes lividus, mely leegyszerűsödött és felgyorsult életciklusával a partifecske fiókáinak kizsákmányolására specializálódott. A Felső-Tisza-vidéken világhírű kutatások folynak a fecske-kullancs kapcsolat tanulmányozása terén.
Mintegy két tucat kullancsfaj is él a Kárpát-medencében. Fontosabbak:
- Dermacentor marginatus
- Dermacentor pictus
- Dermacentor reticulatus (a kutya babesiozis fontos terjesztője)
- Ixodes acuminatus
- Ixodes canisuga (gyakran kutyán, rókán, borzon)
- Ixodes hexagonus
- Ixodes lividus (partifecskén)
- Ixodes ricinus (kifejlett állat emberen, kutyán, közepes- vagy nagytestű emlősökön)
- Ixodes trianguliceps (egéren, pockon)
- Ixodes vespertilionis (denevéren)
- Rhipicephalus bursa (lovon)
- Rhipicephalus sanguineus (pl. emberen, kutyán)
Orvosi jelentőség
Az emberre jutott kullancs a ruhán, majd a bőrön észrevétlen haladva a vérszíváshoz kedvező helyet keres az emberi testen. Gyakran a hajban, a fülek mögött, vagy például a végtagok tövének hajlataiban állapodik meg. Szájszervével kis sebet vág a bőrön, rögzíti magát, és vért szív. Ez a rögzült, táplálkozó életszakasz napokig is eltarthat, majd a vérrel teleszívott kullancs elhagyja az embert és rejtekhelyet keres.
Az emberek rendszerint még a vérszívás előtt, vagy a vérszívási szakasz kezdetén megtalálják és eltávolítják testükről a kullancsot.
A legtöbb kullancs emberi kórokozókat nem hordoz. Ha a kullancs mégis fertőzött, akkor is kicsi az esélye annak, hogy a kórokozók már a vérszívás kezdeti szakaszában a sebbe jussanak. Olykor azonban mégis súlyos következményekkel járó fertőzéseket, például w:Lyme-kórt vagy vírusos w:agyvelőgyulladást (kullancsencephalitist) és w:agyhártyagyulladást terjesztenek emberre.
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Kullancsok, 2011. március 1., 06:28 (CET)