Kertészet/Rovarok/Lótücsök


A lap mérete: 3352 bájt

Lótücsök

Lótücsök
Lótücsök
Lótücsök
(Gryllotalpa gryllotalpa, Syn: -)
Más neve(i): lótetű


A lótücsök vagy lótetű a rovarok osztályának az egyenesszárnyúak rendjéhez, ezen belül a lótücsökfélék családjához tartozó faj.
A lótücsök Európában általánosan előfordul. Néha tömegesen megjelenő faj.

Megjelenése

A lótücsök 3-5 centiméter hosszú. Barna teste zömök, hengeres alakú és finom szőrökkel borított, elülső lábpárja széles ásólábakká alakult. Háromszögletű fején rövid, fonálszerű csápok vannak. Az előhát nagy, tojásdad. A megkeményedett elülső szárnyai rövidek, a hátulsók megnyúltak, hegyesek. Az utóbbiakkal a rovar kitűnően tud repülni, erre azonban csak ritkán vállalkozik. Hosszú faroktoldaléka van.

Életmódja

Főként éjszaka aktív. Járatokat ás a nedves talajban, ahol apró rovarokkal, gilisztákkal és növényi részekkel táplálkozik. Szinte állandóan ezekben a labirintusszerű, szerteágazó járatokban tartózkodik. A hímek meleg nyári estéken útra kelnek. A kertekben a növények fogyasztása miatt helyenként káros lehet.

Szaporodása

A hím nászénekét finom, szabályos cirpelésként (trillázásként) hallhatjuk nyáron. Ha megijesztik őket, a nőstények is képesek hangot adni. Az udvarlás után a nőstény kapaszkodik fel a hímre. Normális körülmények között a megtermékenyítés egy ondótartó (spermatofor) átvitelével a föld alatt zajlik le.
A párosodás után mintegy fél óra múlva a nőstény eltávolítja az ondótartót. A petéket 5-25 centiméter mélyre, az előzőleg kiásott, megszilárduló nyálával megerősített falú üregbe rakja le. Körülbelül három hónap leforgása alatt több fészket létesít, és több mint 500 petét helyez el. Petéit kizárólag csak a saját maga által épített üregekbe rakja le. Mind a petéket, mind a fiatal lárvákat hosszú ideig őrzi. A petékből kikelő fiatal lárváknak még nincsenek ásólábaik, és táplálékot sem vesznek magukhoz.
A második lárvaállapotot megelőző vedlésre azonban már néhány óra múlva sor kerül, és a lárvák elhagyják a fészket. A lárva áttelel, a következő tavasszal lesz belőle imágó, kora nyáron már ivarérett. A lótücskök fejlődési ideje vidékenként különböző, Közép-Európában többnyire két év. A kifejlett lótücsök általában két évet él. Táplálékuk túlnyomórészt állati eredetű, de gyengébb növényi részeket is fogyasztanak.
Lótücsök esetében az első kezelést áprilistól, amint a talajhőmérséklet eléri a 12 °C-t, május végéig el kell végezni, még peterakás előtt. A kezelést nyár végén célszerű megismételni.


Sablon:Rovarok-trt

Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Egyéb fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Lótücsök

A Wikimédia Commons tartalmaz Lótücsök témájú médiaállományokat.

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Lótücsök, 2011. március 1., 06:31 (CET)