Kertészet/Rovarok/Mogyoróormányos

Mogyoróormányos

Mogyoróormányos
Tölgymakkormányos

A mogyoró termését elsősorban a mogyoróormányos (Curculio nucum), és/vagy a tölgymakkormányos (Balaninus glandium), károsítja. A két faj aránya még nem teljesen tisztázott. [1]

A fő kártevőalak a lárva, amely a mogyoró belsejében táplálkozva a termést fogyasztásra alkalmatlanná teszi. A lárva károsítása mellett különösen a korán rajzó imágók esetében alkalmanként jelentős lehet a nővirágzatok és a kocsányok károsítása, valamint a zsenge termések megsebzéséből származó kártétel is. [2]

A rágási sérülések utat nyitnak a (Sclerotinia fructigena) kórokozó gombának, amely csapadékos körülmények között a termés teljes pusztulását okozhatja. A mogyoróormányos egynemzedékes faj. A talaj 20-50 cm-es rétegében földgubóban áttelelő lárvák jelentős része (70-75%) májusban bábozódik, míg más részük 1-3 éves diapauzába vonul. Az imágók május harmadik dekádjától június végéig repülnek. [3]

A fő rajzás időszaka hazánkban június első felére tehető. A mogyoróormányos rajzásmenete a szelídgesztenye terméskártevői esetében javasolt higanygőzizzóval ellátott fénycsapdával jól követhető. [4]

Az 1-3 hetes érési táplálkozást, majd a párzást követően a nőstény a petéket a termés héj alatti illetve mélyebb részeibe helyezi. A termésben kifejlődött lárva a gyümölcsből 2-3 mm-es átmérőjű, kör alakú nyíláson távozik. Az eredményes védekezés alapja a rajzó imágók elpusztítása állománykezeléssel.

A 4-6 hétig elhúzódó rajzás időszakában az erős toxicitású és hosszú hatástartamú készítmények (metidation, karbaril stb.) 2-3 alkalommal történő kijuttatásával a fertőzés minimálisra csökkenthető. Az általában javasolt mechanikai eljárások (az imágók lerázása, a fertőzött termés megsemmisítése stb.), valamint a talajba húzódott lárvák elleni vegyszeres védekezés csak mérsékelt eredményt biztosítanak. A természetes ellenségek (paraziták, predátorok, rovarpatogén gombák) gyéríthetik a kártevőt [5].

Kevésbé érzékeny, korán keményedő héjú fajták (Hallei óriás, Barcelonai stb.) telepítésével csökkenthető a mogyoróormányos okozta fertőzés mértéke.
Magyar Wikipédia:Mogyoróormányos

Növények
Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Egyéb fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Tünethatározó
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Növényvédő szerek
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Teendők a kertben
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Mogyoróormányos témájú médiaállományokat.

Forrás: Papp László Zootaxonómia. (1996).


Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).,
Tóth József: Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014).

  1. (Jenser, 1984)
  2. (Bürgés, 1990)
  3. (Endrődi, 1971)
  4. (Bürgés és Czencz, 1976)
  5. (Maisner, 1974)