Kertészet/Bogarak/Orrszarvúbogár

(Kertészet/Rovarok/Orrszarvúbogár szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 3145 bájt

Orrszarvúbogár


Az orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis) egy Európában és Észak-Afrikában is előforduló rovarfaj, jellegzetes megjelenésű bogár. Nevét a hímek feje tetején látható, ívelt kinövésről kapta.

Megjelenés szerkesztés

Orrszarvúbogár

A hím és a nőstény orrszarvúbogarak között látványos eltérések mutatkoznak. Bár a két nem nagyjából azonos méretű (24-45 milliméter hosszúságúak), a hímek előtorának jóval markánsabb a dudorodása, és ahol a hímeknek „szarvuk” van, a nőstények homlokán csak kisebb púp díszlik. A szarvnak egyébként nincs különösebb szerepe: mérete rendszerint egyenesen arányos viselőjének termetével, így szerepe lehet a hímek közti hierarchia békés eldöntésében.

Az orrszarvúbogarak alapszíne sötétbarna, bár a szárnyfedőkön találkozhatunk vörösesbarna árnyalattal.

Életciklus szerkesztés

Az orrszarvúbogár xilofág állat, ami azt jelenti, hogy imágó állapotban fák – főleg tölgyek – nedveit szívogatja. De nem csak a kifejlett állat kötődik a tölgyesekhez. A meleg tavaszi napokon megjelenő imágók legfőbb feladata a szaporodás. A nappal inaktív, táplálkozással foglalatoskodó orrszarvú bogarak szürkület és sötétség idején kapnak szárnya, de meglehetősen gyenge repülők. Ekkor zajlik a párkeresés.

A győztes hím megtermékenyíti nőstényt, majd hamarosan elpusztul. A nőstények akár őszig is elélhetnek. Petéiket leginkább korhadó fatörzsekbe, pusztuló rönkökbe rakják, de olykor komposztba is.

A petékből kelnek ki a nagy, sárgásfehér, görbült testű lárvák, a pajorok. Az óriás tőrösdarázs (Megascolia flavifrons) elsősorban az orrszarvúbogarak pajorjaiba rakja petéit, és lárvái hordozóikat fogyasztva nőnek fel.

Ezek az őket körülvevő korhadékkal táplálkoznak, ám mivel táplálékuk kevéssé tápláló, fejlődésük lassú: 2-4 éven keresztül rágják erős szájszervükkel a faanyagot, mire egy ősszel, úgy 10-12 centiméteres hosszt elérve a talajban üreget ásnak maguknak, és bebábozódnak. A meleg idők elérkeztével bújnak elő a kifejlett egyedek, melyek szárnyfedői ekkor még fehérek és lágyak, hogy megkeményedve újrakezdjék a ciklust.

Védettség szerkesztés

Bár a Természetvédelmi Világszövetség veszélyeztetett fajokat összegyűjtő Vörös Listáján nem szerepel, élőhelye folyamatos pusztítása miatt visszaszorulóban van élőhelye nagy részén. Magyarországon védett, eszmei értékét 10 000 forintban szabták meg.

Képek szerkesztés






Forrás:

Magyar Wikipédia:, Orrszarvúbogár, 2011. március 1., 06:34 (CET)