.jpg){kind=spacer}
Ribiszkeszitkár
- (Synanthedon tipuliformis, Syn: -)
- Más neve(i): üvegszárnyú ribiszkelepke
- Az ribiszkeszitkár a szitkárfélék családjának egyik, Magyarországon is honos faja.
- Ennek a szitkárfajnak a szárnycsúcsa és a szárny szegélye kékesen csillog. A szárny fesztávolsága 10–18 mm.
- Egy évben egy nemzedéke fejlődik ki. A különféle stádiumú hernyók telelnek át. A hernyók már április végén elkezdenek bábozódni, de ennek ideje és így a rajzás is egészen a nyár derekáig elhúzódik. A lepkék nappal aktívak, és virágokról táplálkoznak. Mivel kis, karcsú darázsra emlékeztetnek, nem könnyű őket felismerni.
- Fő tápnövényei: vörös ribiszke, fekete ribiszke, arany ribiszke, köszméte.
- A hernyók számos más növényen is megélnek, főként a különféle cserjéken: mogyoró, boróka, kecskerágó.
- Kivételesen megtelepedhetnek egyéb kultúrákban is: szőlőben, málnában, szederben.
- A ribiszke legjelentősebb kártevője. Jelenleg az ország valamennyi ribiszkeültetvényében megtalálható.
- A vesszők belsejében élő hernyó kártételének hatására a termés mennyisége csökken, a gyümölcs kényszeréretté válik, a kártevő sokszor a bokor pusztulását is eredményezheti. Évente egy nemzedéke van.
- A különböző fejlődésfokozatú hernyók a megfásodott hajtások belsejében, a vesszőkben, a károsítás helyén telelnek át. Az első kifejlett hernyók április végén, május elején megkezdik a bábozódást, az első lepkék általában május végén már megjelennek.
- Elhúzódó fejlődésmenetű, így július végéig, augusztus közepéig rajzik.
- A kelő hernyók a kéreg alá rágnak be, esetleg a rügyet kiodvasítják; ezek majd az első vedlés után rágnak be a vessző belsejébe. Táplálkozásuk és járatkészítésük során kirágják a vesszők belsejét. Levegőre azonban szükségük van, így szellőzőnyílást készítenek, amely a vesszők felületén megjelenő lyuk formájában jelzi károsítási helyüket. Járataikat felfelé és lefelé is készíthetik
Lásd még: Almafaszitkár Égerfaszitkár Homályos ködröpszitkár Homályos ködröpszitkár
Magyar Wikipédia:Ribiszkeszitkár
Forrás: Magyar Wikipédia w:Ribiszkeszitkár
Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).,