Kertészet/Rovarok/Vetési pattanó bogár

A lap mérete: 3243 bájt

Kártevők

Vetési pattanó bogár

Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők


Vetési pattanó bogár
Vetési pattanó bogár


Vetési pattanó bogár

Kórokozó:

(Agrypnus murinus, Syn: Adelocera murina ~ Lacon murinus)
Más neve(i): Kattogó bogár ~ Vetési pattanó bogár ~ Drótféreg


A drótféreg a talajban csírázó magvakkal és a növények gyökereivel táplálkozik. A tünetek a megtámadott növényfajtól és a talajtípustól függően változatosak. Ilyen pl. a hiányos kelés, az átfúrt szikleveles, csírázó mag, a megrágott gyökér, a növény föld feletti részeinek a sárgulása, különösen a salátát és burgonyát pusztítja.
Nagyobb mennyiségben szokott fellépni az enyhe telet követő esztendőben s különösen ott, a hol a talaj több humuszt s kevesebb ásványi anyagot tartalmaz. Ahová a drótféreg egyszer befészkelte magát, onnét nagyon nagyon nehéz kipusztítani s kiirtása csakis folytonos kitartó védekezés után sikerül.
A drótféregnek több fajtája van, a melyek közül azonban legveszedelmesebbek a gyors kattogó bogárt (Agrypnus murinus ~ Lacon murinus) és vetési pattanó bogár (Agrypnus murinus ~ Agriotes lineatus), a melyek igen hamar elhatalmasodnak. (Ezek az elnevezések valószínűleg szinonim nevek, amelyek Linné-től származnak 1758-ból)

Védekezés

Első sorban megemlítendő a szénkéneggel való védekezés, a melyet különösen értékesebb, finomabb terményeknél alkalmazunk a drótféreg irtására, azonban még a növények kiültetése (palántázása) előtt, mert nagyon könnyen megtörténik, hogy ha a kelleténél több szénkéneg jut a földbe, annak hatása káros, sőt egyenesen pusztító lehet a növényre.
Egy négyzetméterre 15-20 g. szénkéneget adunk úgy, hogy ujjnyi vastag és hosszú lyukakat készítünk, abba a szénkéneget beleöntjük és a nyílást földdel ismét elzárjuk. A szénkéneg a földet átjárja és elpusztítja a drótféreg álcáját. A szénkéneget azonban kevésbé használják, de nem is használható minden esetben.
Nagyon ajánlatos a trágyaszerek gyakori változtatása is. Ha pl. eddig istállótrágyát alkalmaztunk, használjunk ezután guanót és kálisót; észlelni fogjuk utóbbi trágya hatását, a mely a guanóból felszabadult kénsavnak tudható be leginkább. A guanóval és kálisóval való trágyázás, mint védekezőszer, tehát nagyon ajánlható.


Lásd még: [[|]] Magyar Wikipédia:Vetési pattanó bogár


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia w:Vetési pattanó bogár

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).
,
Tóth József: Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014).

A Wikimédia Commons tartalmaz Vetési pattanó bogár témájú médiaállományokat.