Kertészet/Sáskák/Kerepelősáska

A lap mérete: 2940 bájt

Kertészet

Kerepelősáska


Kerepelősáska
Hím
Nőstény
Repülés közben
Kerepelősáska
(Psophus stridulus, Syn: -)
Más neve(i): -


A kerepelősáska a sáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos sáskafaj.
Eurázsiában honos, Észak-Spanyolországtól egészen a Koreai-félszigetig. Magyarországon inkább a hegy-és dombvidékeken (4-500 m felett) él; újabban sok helyen (Kőszegi-hegység, Visegrádi-hegység, Börzsöny) kipusztult vagy nagyon megritkult.
A testhossza a hím esetében 19-25 mm, a nőstény 23-35 mm. A hímek sötét- vagy barnásfekete, karcsúbbak; a nagyobb nőstények világosabb szürkésbarnák, sötétbarnák, néha vörösesbarnák. A torpajzs gerince magas, csúcsban végződik, nincs rajta keresztrovátka, mindkét oldalán van egy-egy kis mélyedés. A hátsó lábakon halványabb foltok láthatók, valamint egy világos gyűrű a térd alatt; a harmadik lábszár sötét.
A hímek esetében a szárnyak túlérnek a térden, a nőstényeknél nem érik el a térdet. A csak repüléskor látható hátsó szárnya a füstös-barna szárnyvégek kivételével cinóbervörös (a hímeké sötétebb, a nőstényeké világosabb árnyalatú).
Két különböző hangot hallat. A hím 1-5 métert spirális alakban repülve (néha pihenés közben is) hátsó szárnyaival feltűnően hangos, kerepelő hangot ad ki, amit valószínűleg a hátsó szárnyak visszaszorítása okoz. Ilyenkor többnyire fél-egy méterrel a növényzet fölött repül, néha azonban akár 5 méter magasra is emelkedhet.
Meneküléskor céltudatosabb és közben nem mindig "zörög". A nőstény is kerepelhetnek menekülés közben, de halkabban és általában kevesebbet is repülnek, különösen petéktől elnehezedve. A hímek ezenkívül a lábukat a szárnyhoz dörzsölve is adnak ki hangot.
Hegyi réteken, legelőkön, rövid füvű, száraz-félszáraz, meleg réteken található meg, a francia és olasz Alpokban 2000 méter fölött is.
Kifejlett példányaival június közepétől novemberig találkozhatunk. Különféle lágyszárú növényekkel táplálkozik. A nőstények a talajba rakják petéiket, amelyekből a következő év tavaszán (néha két év múlva) kelnek ki a lárvák. Az imágóknál világosabb színű lárvák csak négyszer vedlenek.


Lásd még: Magyar Wikipédia:Kerepelősáska


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia w:Kerepelősáska

A Wikimédia Commons tartalmaz Kerepelősáska témájú médiaállományokat.