[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Nagy-hegyisáska]]
Nagy-hegyisáska
- (Pseudopodisma nagyi, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A nagy-hegyisáska a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a sáskafélék családjába tartozó faj. Nevét Nagy Barnabás entomológusról kapta.
- Kelet-, Délkelet-Európában honos, Észak-Magyarországon, Szlovákiában, Kelet-Csehországban, Erdélyben és Nyugat-Moldovában. Magyarországon a Budai-hegységben (Sváb-hegy, Nagykovácsi) és az Északi-középhegységben (Mátra, Bükk, Aggteleki-karszt, Zempléni-hegység) vannak lokális állományai.
- A testhossza a hím esetében 17-23 mm, a nőstény 23-30 mm. Közepes termetű sáska. Alapszíne zöld, sápadtzöld. A szemektől indulva a torpajzson át a szárnyig fekete sáv húzódik. A lábak barnáspiros színűek, a hátsó térd fekete. A potroh vége mindkét nemnél zöld vagy sárga, nem pirosas. Szárnya csökevényes, pikkelyszerű, rózsaszínes árnyalatú. A hím cerkuszai (potrohfüggelékei) a csúcson kiszélesednek, és a furcula hiányzik. A tojócső valvái rövidek és egyetlen fogban végződnek.
- Nem ciripel.
- Közepesen nedves hegyi rétek, kaszálók, cserjések, erdőszélek lakója 400-1100 méteres magasság között. Az alsó gyepszintben tartózkodik.
- Kifejlett egyedeivel júliustól októberig találkozhatunk. Az áttelelő petékből május-júniusban kelnek ki a lárvák.
Lásd még: Magyar Wikipédia:Nagy-hegyisáska
Forrás: Magyar Wikipédia w:Nagy-hegyisáska
