Állatok/Szövőlepkék/Nagy pávaszem
< Állatok | Szövőlepkék
(Kertészet/Szövőlepkék/Nagy pávaszem szócikkből átirányítva)_(20671078105).jpg)
Nagy pávaszem
- (Saturnia pyri, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Védett rovar! - Eszmei értéke:50 000,- Ft. (2016.)
- A rovarok osztályának a lepkék rendjéhez, ezen belül az Szövőlepkék, ezen belül az pávaszemfélék családjához tartozó faj.
- A nagy pávaszem előfordulási területe az Ibériai-félsziget, Dél-Franciaország, Észak-Magyarország, Szerbia középső és déli részei, Horvátország, Dél- és Kelet-Bulgária, Dél-Görögország, Dél-Törökország, Dél-Románia, Észak-Izrael, Ukrajna, Oroszország, Csehország, Szlovákia, Észak-Macedónia és Olaszország. Állományai találhatók Szibériában és Észak-Afrikában is. Eredetileg a Brit-szigetekről hiányzott, azonban manapság már jelen van; valószínűleg fogságból elszabadult példányok alkotta kis állományról van szó.[1]
- Magyarországon alapvetően gyakori fajnak számít, ám az utóbbi időben erősen megritkult.
- 15–20 centiméteres szárnyfesztávolságával Európa legnagyobb lepkéje. A barnás-kékes szárnyait a szemfoltok mellett haránt szalagok díszítik.[2] Hernyója hatalmas zöld színű, melyen halványkék szemölcsök és belőlük kiálló sörteszerű szőrök láthatók; a vége pedig vöröses fehér szőrökkel.
- Az imágó tavasszal repül. Hernyója különböző gyümölcsfák, kökény (Prunus spinosa), valamint kőris-fajok (Fraxinus) leveleit fogyasztja.
Képek
-
Petéből kikelő kis hernyó -
Idősebb hernyó -
Hernyó közelről -
Báb -
Hím felülről és alulról -
Hím szemből
- Magyar Wikipédia: Nagy pávaszem
