Kertészet/Szövőlepkék/Tevenyakú púposszövő

A lap mérete: 3219 bájt

Kártevők

Tevenyakú púposszövő

---

Tevenyakú púposszövő

Tevenyakú púposszövő

(Ptilodon capucina, Syn: -)

Más neve(i): -

A tevenyakú púposszövő a rovarok osztályának a lepkék rendjéhez, ezen belül az púposszövőfélék családjához tartozó faj.

Eurázsiában honos a Brit-szigetektől és Észak-Spanyolországtól egészen Japánig. Magyarországon mindenütt előfordulhat, gyakori.

A tevenyakú púposszövő szárnyfesztávolsága 3,5-4,5 cm. Feje és tora sárgásbarna, vörös-sárga, vörösbarna vagy sötétbarna, a toron sötétebb rajzolattal és (főleg a sötétbarna példányokon) kékes árnyalattal. Elülső szárnyának alapszíne igen változatos, lehet tompa-sárga, vörösbarna, barnán, szürkésbarnán vagy sötétbarna is. Alsó peremének középtáján kis, fogszerű, sötétebb nyúlvány látható. A sötétbarna egyedek "foga", szárnyszéle, szárnyközepe kékes, kékeslila árnyalatúak. Keresztben két egészen vékony, sötétbarna harántvonal húzódik rajta; a belső erősen, a külső kevésbé cikkcakkos. A külső vonalat gyakran, a belsőt ritkábban sötét árnyéksáv kíséri. A szárnyszegély erein kis sárgás foltok láthatóak. A hátulsó szárny alapszíne világossárga, sárgásbarna vagy halványbarna; belső szöglete barna, sötétbarna, gyakran kékes. A vékony, halvány harántvonal áthalad ennek a foltnak a csúcsán és itt jobban látható, mint az alapszínen. Az elülső szárny fonákja barnássárga, a hátulsóé tompa sárga. Az elülső szárny elülső szegélyén a csúcsnál sárga és sötétbarna foltok váltakoznak, a külső szegély barna, az ereken apró sárga foltokkal. A hátulsó szárnyon a belső szeglet csak keskeny sávban szürkésbarna. A rojt barna, sárgásbarna, sárga vagy sötétbarna lehet.

Petéi gömbölyűek, fehér színűek.

Kifejlett hernyója zöld vagy barna, háta halványabb. Utolsó potrohszelvényén két vöröses végű nyúlvány található. Oldalvonala sárgás, szelvényenként egy fekete és egy ezt kísérő vöröses pöttyel. Ha megzavarják fejét és teste elejét hátrahajtja. Bábja vörösbarna.

Erdők, erdőszélek, kertek lakója, ahol hernyója tápnövényeit megtalálja. Kedvei a nyirkosabb élőhelyeket.

Évente két nemzedéke nő fel, imágóit április-júniusban és július-augusztusban lehet látni. Hernyója különféle lombos fák (pl. tölgy, nyár, fűz, éger, nyír, hárs, mogyoró) leveleivel táplálkozik eleinte társasan, később magányosan. A fa törzsének tövében, talajrepedésekben laza gubóban bábozódik be. Az őszi báb áttelel.

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Tevenyakú púposszövő