Kertészet/Szitakötők/Apró légivadász

A lap mérete: 3300 bájt

Kertészet

Apró légivadász


Apró légivadász
Apró légivadász
(Ischnura pumilio, Syn: -)
Más neve(i): -


Az apró légivadász a légivadászok családjába tartozó, Eurázsiában elterjedt, új élőhelyeket gyorsan benépesítő szitakötőfaj. Magyarországon nem védett.
Az apró légivadász testhossza 26–32 mm, átlagos szárnyfesztávolsága 33 mm; hátsó szárnyának hossza 14–18 mm. A nőstények kissé nagyobbak.
A fiatal hímek zöldek, de ahogyan ivaréretté válnak, kikékülnek. Szemük fiatalon zöldes, később kék; felül nagy kerek, sötét folt látható rajtuk. Toruk felső része fekete, rajta keskeny zöld (kék) hosszanti csíkok figyelhetők meg. Potrohuk felső része fekete, alul zöld (kék). A potroh utolsó előtti (9.) szelvénye teljesen kék, míg az előtte lévő (8.) félig az. Lábai a tornak megfelelő színűek, rajtuk fekete hosszanti csíkokkal. Szárnyjegye az elülső szárnyakon kétszínű és jelentősen nagyobb a hátsó szárnyakénál.
A nőstények kb. tíznapos korukig élénk narancssárgák, azután toruk oldala és potrohuk alsó része zöldre vált. A tor és potroh felülről, a hímhez hasonlóan fekete. Szemük zöld. A lárva 15–18 mm hosszú.
Nagyon hasonlít hozzá a kék légivadász (Ischnura elegans), csak közelről lehet elkülöníteni őket egymástól a hímek szárnyjegye (ami a kék légivadász esetében azonos méretű az első és hátsó szárnyakon) valamint a potroh mintázatának részletei alapján. A narancssárga fiatal nőstényeket nem lehet más fajjal összetéveszteni.
Szinte egész Eurázsiában megtalálható Dél-Európától (beleértve az Azori-szigeteket és Madeirát) és Észak-Afrikától kezdve egészen Mongóliáig és Észak-Kínáig. Észak-Skandináviából hiányzik, Norvégiában az utóbbi években jelent meg. Jó vándorlóképességű, új területeket könnyen kolonizáló faj. Magyarországon az egész országban - de főleg a síkvidékeken - megtalálható.
Kóborló opportunista jellegű faj, az imágó nagy távolságokat tesz meg és kihasználja az újonnan létrejövő élőhelyeket. Populációi sokszor rövid életűek, ahogyan a betelepülő új versenytársak kiszorítják őket. Lárvája kisebb tavakban, lápokban, szikes vagy sós vizekben él, sokszor pionír körülmények között (bányatavakban, újonnan keletkezett nagy tócsákban). Az imágók május közepétől augusztusig (főleg júniusban) repülnek.
Párzás után a nőstény egyedül rakja le megtermékenyített petéit a vízből kiálló lágyszárú növények leveleire, szárára, közvetlenül a vízfelszín fölé. A peték átlagosan 17 nap alatt kelnek ki. A lárvák áttelelnek és a következő évben alakulnak át, de meleg éghajlaton (Dél-Európában) évente két nemzedék is kifejlődik.
Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Apró légivadász

A Wikimédia Commons tartalmaz Apró légivadász témájú médiaállományokat.