Kertészet/Tünethatározó/Fuzáriumos betegség

A lap mérete: 4673 bájt

Kertészet

Fuzáriumos betegség

Fiziológiai tanulmány két Fusarium -törzsről, azok alkalmi összefüggésében a gumórothadással és a burgonya hervadásával
A burgonya fuzáriumos tőhervadása és gumórothadása
(Fusarium spp., Syn: )
(Fusarium solani, Syn: )
(Fusarium oxysporum f.sp. tuberosi, Syn: )
(Fusarium sambucinum, Syn: )
(Fusarium sulphureum, Syn: )

Gombabetegség.

Tünetek

A gumókon vizenyős, barna rothadás a tárolás során.
A foltokon fehéres micélium alakul ki.

Terjedés

A fertőzés a talajból, növénymaradványokból indul.
A kórokozó 5-37°C között, sebzéseken át fertőz.
A betegséget előidéző kórokozók az egész világon elterjedtek. A szakirodalom mintegy húsz faj károsításáról ad információkat. A burgonya tárházi gumóbetegségei között a legfontosabb helyet foglalja el.
Évente változóan súlyosak a károk, akár 50–60%-os rothadás is előfordulhat.
Fertőzött gumók ültetésekor rügyelhalást és súlyos kelési hiányokat okozhat. A növények hervadása hazánkban kisebb jelentőségű.
A szántóföldön a tenyészidő második felében a növények alsó levelei sárgulnak, majd gyorsan hervadnak, száradnak, lehullanak vagy a növényen csüngve maradnak (tracheomikózis).
A növény lassan, fokozatosan elhal, a levelek leszáradása után a szár még sokáig zöld marad. A talajban lévő hajtásrészek felületén és a bélrészben elszíneződő foltok alakulnak ki, amelyek gyakoribbak a nóduszoknál. A vízszállító edénynyalábok a szárban, gyökérben, gumóban elbarnulnak.
Sokszor féloldalas lehet a kártétel. A sztólók is elhalhatnak. A tüneteket a gomba közvetlen jelenléte mellett annak toxikus hatása is fokozza. Az elbarnult edénynyalábú gumó (gyűrűsbetegség) gyenge, fejletlen hajtásokat nevel. A szártalanítás után sokáig talajban maradó gumókon nő a köldökfuzárium kialakulásának veszélye.
A gumók felületén besüppedő, ráncosodó, koncentrikusan rétegződő foltok találhatók, gyakran a sebzések helyén és a köldöki részen is. A rothadó szövetek barnák, szürkék és feketék, gyakori a kiüregesedés.
Az elhalt részek felületén, de a gumó belsejében is fehér, sárgás, rózsaszín és vöröses zónázott penészpárnák (jellegzetes makro- és mikrokonídiumokkal) jelennek meg. A nedves rothadást követően a gumók vízvesztesége következtében azok száraz, morzsalékos kemény múmiává vagy porszerű anyaggá válnak, korhadnak.
A kórokozó több évig életképes marad a talajban, fertőzőképességét micélium, konídium és klamidospóra formájában a tárolóban is megtartja.
Újabb területekre főként a gumóval kerül. Tipikus sebfertőző, a varasodás, a burgonyavész, a fagy, a rovarok, a mechanikai sérülések segítik a behatolást, de az ép köldökrészen is képes bejutni a gumóba.
Tárolás során a kártétel mértékét növelik még a sárosan betakarított gumók, a magas hőmérséklet és nagy páratartalom, a szükséges szellőztetés hiánya. Megfigyelték, hogy a tárolás folyamán a fogékonyság növekszik.
A hervadást okozó fajok melegigényesek, 23–25 °C felett válnak aktívvá, ezt segíti, ha a növények vízhiányban szenvednek. A tárolóban a nagyobb mértékű fertőzés 10–20 °C-on történik meg, a nagy relatív páratartalom kedvez a gombáknak. A sebperiderma 21 °C-on 3–4 nap alatt képződik, míg alacsonyabb hőfokon ez sokkal lassúbb folyamat.

Védekezés: agrotechnikai

– helyes területkiválasztás, vetésváltás (4–5 év), toleráns fajták használata, egészségesen fejlett növényállomány, tőszelekció a vetőgumótáblán,

mechanikai

– a betakarítás száraz időben, sérülésmentesen történjen, be- és kitároláskor a fertőzött gumók kiválogatása,

kémiai

– egészséges, csávázott vetőgumó ültetése, tárolóházak fertőtlenítése,

egyéb

– előtárolást, beparásítást közepes relatív páratartalommal és jó ventilációval kb. 15 °C.-on végezzük, főtárolás 3–5 °C-on, mérsékelt páratartalomban történjen, kitárolás előtt emeljük 10 °C felé a halom hőmérsékletét.



Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Fuzáriumos betegség témájú médiaállományokat.