Kertészet/Tünethatározó/Juharfa

Tünethatározó - Juharfa


Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


Az Juharfa károsítói

Acer spp.

Vírusos betegségek

szerkesztés

Kórokozó:

A juharféléken, elsősorban az Acer negundo és az Acer pseudoplatanus fajokon a tünetek alapján négyféle vírusos betegséget írtak le. Ezek a juharmozaik, a juhar tarkázottsága, a juhar levéllyukacsosodása és a juhar szalagos mintázottsága.
A betegségek elnevezései a levélen látható jellegzetes tünetekre utalnak. Gyakori a vírusos levelek enyhe deformációja, néha a hajtás és a vessző egyenetlen ízközalakulása.
A kórokozó vírusok pontos meghatározása és leírása még nem történt meg.
A vírusok szaporítóanyaggal terjednek.


Gombás betegségek

szerkesztés

Juharlisztharmat

szerkesztés

Kórokozó:

Uncinula bicornis (Wallr. et Fr.) Lév.

Jelentőség:

Gyakori betegség. Jelentősebb kártétele faiskolai magoncokon, oltványokon fordulhat elő.

Gazdanövény

A betegség a juharféléken fordul elő, leggyakoribb gazdanövényei az Acer campestre, az A.negundo, az A. platanoides és az A. pseudoplatanus.

Tünetek:

A levélen láthatunk csak tüneteket. A levél színén az érzugokban, később a levéllemezen elszórtan, foltszerűen, végül az egész levél színén fehér színű, dús micéliumbevonat képződik. Hamarosan a levél fonákát is beborítja a rendszerint valamivel finomabb, kevésbé nemezes bevonat A bevonatban folyamatosan fekete kleisztotéciumok tömege fejlődik. A levél megsárgul és idő előtt lehullik a fáról.

Kleisztotéciumos gomba

szerkesztés

Tünetek:

Fertőzési forrás a talajon fekvő lehullott, levél, amelyen a gomba kleisztotéciumai telelnek át. A kleisztotéciumban tavasszal 8–15 db zsákformájú aszkusz fejlődik ki, aszkuszonként 8–8 aszkospórával. A tavaszi aszkospórás fertőzés nyomán alakul ki folyamatosan a levélen a fehér micéliumbevonat, amelyen hosszú láncokban konídiumok fűződnek le. Ezekkel terjed a vegetációban a gomba. A betegség kifejlődését a párás, meleg időjárás segíti elő. Nagyobb járványok a nyár végén, hosszú, meleg ősz esetén alakulnak ki.

Védekezés:

A lehullott leveleket talajba forgatással megsemmisítjük. Kémiai védelem fiatal fák, vagy faiskolai szaporítóanyag termesztése esetén szükséges, a nyár második felében. Permetezésre 2–3 alkalommal lehet szükség, a kontakt hatású dinokap vagy kén hatóanyaggal 10, a szisztémikus hatású bupirimát, fenarimol, miklobutanil hatóanyaggal 14–18 naponként. A permetléhez nedvesítőszert is kell adni.

A juhar ritizmás levélfoltossága

szerkesztés

Kórokozó. Rhytisma acerinum (Pers.) Fries

Apotéciumos gomba. Az apotécium tál alakú. Konídiumos alakja nincs.
Jelentőség A betegség nedves, magas páratartalmú termőhelyen lévő növényeken gyakori. Szembetűnő, jellegzetes tünetei miatt sokkal súlyosabbnak vélik kártételét, mint amilyen.

Gazdanövény. Az Acer campestre, az Acer platanoides, az Acer pseudoplatanus, az Acer rubrum és az Acer saccharinum betegszik meg leggyakrabban.

Tünetek:

A levélen 0,5–1 cm átmérőjű sárgászöld, majd fokozatosan megsárguló kör alakú foltok vannak. A sárga foltokat később pontszerűen vagy egyneműen, fekete endogén sztrómák töltik ki, ezekben fejlődnek ki a gomba apotéciumai. A beteg levelek úgy néznek ki, mintha tintacseppek borítanák őket. Innen a betegség népies neve, a „tintafoltosság”. A leveleken lassú, elhúzódó sárgulás, majd száradás kezdődik, de a beteg levelek csaknem az őszi lombhullásig a fán maradnak.


Tünetek:

A betegség lefolyása. A fertőzési forrás a talaj felszínén áttelelő levél. A levél endogén sztrómáiban apotéciumok fejlődnek, hosszú fonál alakú aszkospórákat tartalmazó aszkuszokkal. A gomba az apotéciumok kiürüléséig, április vége július eleje között aszkospórákkal fertőz. A tünetek a fertőzést követően fejlődnek ki. A nyár folyamán konídiumos alak híján újabb fertőzés nem alakul ki. A levél asszimilációs tevékenysége gátlódik, a súlyosan beteg levelekben asszimilációs zavar keletkezik, emiatt hullik le a levél.

Védekezés:

A talajra hullott levelek őszi megsemmisítése járványveszélyes termőhelyeken szükséges, de rendszerint megoldhatatlan feladat. A betegség ellen általában kémiai védekezés nem szükséges. Szükség esetén május végétől kezdve, 10–14 naponként 2–3 alkalommal végzett kezelés a betegséget jelentősen visszaszorítja. Permetezésre a foltbetegségek ellen javasolt hatóanyagok, pl. mankoceb használhatók fel.