Kertészet/Tünethatározó/Káposzta-levéltetű
Káposzta-levéltetű
- (Brevicoryne brassicae, Syn: -)
- Más neve(i): Lisztes káposzta levéltetű
Tápnövény
- Vadon élő keresztes virágú növények, fekete mustár (Brassica nigra) és termesztett káposztafélék.
Kárkép
- - Mindig a növények fiatal, növekvő levelein jelentkezik.
- - Szívogatásuk hatására a levelek deformálódnak, a növekedés üteme csökken, és a fejképződés csak nagy késéssel indul meg.
- - A károsított növények felületét a viaszos, szürke levéltetvek népes kolóniái lepik el.
- - A fejet képező káposztaféléken a kártétel a fejet alkotó, felső leveleken is jelentkezik.
Elterjedés és gazdasági jelentőség
- Általánosan elterjedt faj.
- A fejes káposzta, a kelkáposzta és a bimbós kel különösen veszélyeztetett.
Fejlődés
- A növénymaradványokon, tojás alakban telel át. Tavasszal a tojásokból kikelő ősanyák szűznemzéssel és elevenszüléssel gyakran keresztes virágú gyomnövényeken szaporodnak. A szárnyas alakok kifejlődésével a kiültetett káposztaféléket egyre gyakrabban veszélyeztetik. Soknemzedékű kártevő. Az ősz folyamán kifejlődő ivaros nőstények a megtermékenyítés után a levelek fonákára vagy a növények szárára (torzsára) rakják le a tojásaikat.
Ökológia és előrejelzés
- A száraz, meleg nyári időszak különösen kedvez az elszaporodásuknak. A nitrogén-túltrágyázás folytán kialakuló erős növekedés fokozza a levéltetvek kártételét. A levéltetű-kolóniákban gyakran megtalálhatók természetes ellenségeik (pl. zengőlegyek lárvái, levéltetű fürkészek). Ezek általában sajnos nem tudják megakadályozni a káposzta-levéltetű elszaporodását és kártételét.
- Bár a levéltetvek betelepedése sárga, vizes tálcsapdák segítségével jól nyomon követhető, a gyakorlatban a védekezés szükségességének eldöntése növényvizsgálattal, a növényállományba betelepedett szárnyas egyedek utódainak megfigyelésével történik.
Védekezés
- A helyes tápanyag-gazdálkodáson kívül a levéltetvek szárnyas egyedeinek vagy azok utódainak megjelenésekor végzett rovarölő szeres permetezés.
- A számításba jövő hatóanyagok közül a pirimikarb, mint a levéltetvek természetes ellenségeit kímélő hatóanyag, továbbá a dimetoát, a metomil, az acefát, a foszfamidon, a heptenofosz, valamint a káposztalégy ellen használt szerves foszforvegyületek és a piretroidok hatásos védelmet adnak.
- A permetezést, a levéltetű-kolóniák kialakulásának kezdetén kell elkezdeni és figyelembe véve a betelepedés ütemét, továbbá a többi kártevő elleni inszekticides kezelés szükségességét, indokolt megismételni.
Forrás: Magyar Wikipédia: Káposzta-levéltetű