Kertészet/Tünethatározó/Káposztalepke
Káposztalepke
- (Pieris brassicae, Syn: -)
- Más neve(i): -
Tápnövény
- keresztes virágú növények.
Kárkép
- a fiatal és az idősebb lárvák egyaránt a leveleket károsítják.
- Gyakran nagy kiterjedésű lyukakat rágnak a levélen és nem ritka, hogy csak a vastagabb levélerek maradnak meg.
- Mivel a káposztalepke hernyói idősebb korban sem fénykerülők, így észlelésük és a védekezés könnyebb, mint a káposzta-bagolylepke esetében.
Elterjedés és gazdasági jelentőség
- Magyarország területén általánosan előforduló belső vándor.
- Főleg a káposztalepke második nemzedéke a gyakori, jelentős lombkártevő.
Fejlődés
- a káposztalepke kétnemzedékes kártevő. A növénymaradványokon telelő bábokból már áprilistól megfigyelhetjük az imágók rajzását. Az első nemzedék lárvái gyakran gyomnövényeken fejlődnek ki, bár a korai kiültetésű káposztaféléken is károsíthatnak. A csoportosan a levél fonákára rakott tojásból a lárvák 8–10 nap alatt kelnek ki, és a harmadik lárvastádium végéig együtt maradnak. A mintegy 3-4 hétig tartó lárvastádium után a kifejlett lárvák a növény szárán, gyomokon, növénymaradványokon bábozódnak. A báb stádium 2-3 hétig tart. A második nemzedék rajzása augusztusban tömeges.
Ökológia és előrejelzés
- a párás, meleg időjárást kedveli. Fejlődéséhez optimális a 23 °C körüli hőmérséklet és a 85% relatív páratartalom.
Mivel a káposztalepke vándorlásra hajlamos, így az imágók egyedsűrűségéből a várható kártétel mértékére nem tudunk következtetni. Amennyiben a fiatal lárvák száma 100 növény átlagában meghaladja a növényenkénti 2-3-at, a védekezés elvégzése indokolt.
Védekezés
- a fiatal lárvák ellen a káposzta-bagolylepkénél ajánlott készítmények eredményesen használhatók.
Forrás: Magyar Wikipédia: Káposztalepke