Kertészet/Tünethatározó/Krizantém

Tünethatározó - Krizantém


Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


A krizantém károsítói

Vírusbetegségek

szerkesztés

A krizantémot sok vírus fertőzheti. A legjelentősebbek:

Paradicsom bronzfoltosság vírus

Kórokozó: (Tomato spotted wilt virus)
Tünetek: a krizantém levelei foltszerűen megbarnulnak. majd elszáradnak.

Krizantém virágtorzulása

Kórokozó: (Tomato aspermy virus)
Tünetek: a virágok fakó színűek, a sziromlevelek csavarodottak, kócosak lesznek.
Terjedés: beteg növény, főleg krizantém. Levéltetvek, tripszek, ápolási munkák során a szövetnedv.

Gombabetegségek

szerkesztés

A krizantém didimellás betegsége

Kórokozó: (Didymella ligulicola)
Tünetek: a leveleken kör alakú, enyhén vizenyős, növekvő foltok jelennek meg. A virágból barna rothadás indul, szár- és virágrothadás is kialakul. A magas páratartalom kedvez a fertőzésnek.
Terjedés: beteg dugványokkal, növénymaradványokkal.

Krizantém fehérrozsda

Kórokozó: (Puccinia horiana)
Tünetek: a levél színén és a hajtáson apró sárga foltok láthatók, melyek kissé besüppedők. Később megbarnulnak és a levélszövet elhal. A fonákon kiemelkedő, fehér képződmények (bőrszövettel borított teleutotelepek) keletkeznek. A súlyosan fertőzött levél hullámos lesz, kanalasodik.
Terjedés: beteg dugványokkal, növénymaradványokkal.

A krizantém botrítisze

Kórokozó: (Botrytis cinerea)
Tünetek: az elnyílott virágok szirmai vége barnulni kezd, ezeket egérszürke bevonat (konídiumgyep) borítja. Párás, meleg szellőzetlen viszonyok között terjed el.
Terjedés: beteg növényekkel, növénymaradványokkal.

A krizantém szeptóriás betegsége

Kórokozó: (Septoria chrysanthemella)
Tünetek: a levélen kör alakú, barnás, szürke közepű foltok láthatók sárgás szegéllyel. A levél hullámosodik, elszárad, a növények felkopaszodnak. Terjedés: beteg levél, itt telel a gomba. Az állományban szaporító képletekkel terjed. Öntözővízzel, növénymaradványokról, gyomokról.

Krizantémlisztharmat

Kórokozó: (Oidium chrysanthemi)
Tünetek: szabad földön és növényházakban is előfordul. A leveleken pókhálószerű bevonat (micélium) látható. A levél sárgul, elbarnul, megszárad. Meleg, párás körülmények kedveznek a terjedésnek.
Terjedés: beteg levelek.

Kártevők

szerkesztés

Krizantém fonálféreg

Kórokozó: (Aphelencoides ritzemabosi)
Tünetek: a leveleken erek által határolt, sárga, majd barna elszíneződés jön létre. A károsított levelek elszáradnak. A kárkép a növények alsó, idősebb levelein jelentkezik először. A növények szára, a tövirészen felkopaszodik. A fonálféreg a növény belsejében él.
Fejlődés: évente sok nemzedéke van.
Terjedés: fertőzött dugványok, szaporítóanyag.

Mezei poloska

Kórokozó: (Lygus spp.)
Tünetek: nyár 2. felében szúrják meg a bimbót. A bimbók és virágok féloldalasan fejlődnek. A növények levelén a szívogatás helyén sárga, majd elhaló foltok keletkeznek. Az elhalt szövetrészek helyén, a környező egészséges részek növekedésekor, a levél felszakad.
Fejlődés: növénymaradványok között, avarban telelnek, 1. nemzedékük gyomnövényeken fejlődik, a 2. nemzedék augusztus szeptember hónapokban jelennek meg a krizantémon.

Gerbera- aknázólégy

Kórokozó: (Lyriomyza trifolii)
Tünetek: a leveleken 1-2 mm széles fehér, kanyargós lárvajáratok láthatók. A növény a növekedésben visszamarad, csökken a virághozam.
Terjedés: szaporítóanyaggal terjed.

Nyugati virágtripsz

Kórokozó: (Frankliniella occidentalis)
Tünetek: elsősorban a bimbón, virágon és olykor a száron károsítanak. Veszélyes vírusvektorok! A szívogatás hatására a sziromlevelek ezüstös elszíneződése látható, az alsó levelek barnulnak. Súlyos kártétel esetén a sziromlevelek deformációja is megfigyelhető. Melegkedvelő faj, a télen is fűtött növényházakban szaporodik.
Fejlődés: soknemzedékes, rejtett életmódot folytató állat.

Levéltetvek

szerkesztés

Sárga szilva levéltetű

Kórokozó: (Brachycaudus helichrysi)

Csíkos burgonya-levéltetű

Kórokozó: (Macrosiphum euphorbiae)

Nagy szilva-levéltetű

Kórokozó: (Brachycaudus cardui)
Tünetek: a krizantém a visszatörést követő hajtásnövekedés megindulásától a virágzásig veszélyeztetett a levéltetvek kártételétől. A szívogatás miatt torzulhatnak, az általuk termelt mézharmat minőségrontó.

Közönséges takácsatka

Kórokozó: (Tetranichus urticae)
Tünetek: jelentős kártevője, az állomány teljesítőképessége romlik. Szívogatásuk miatt klorofilelhalás következik be a leveleken, majd levélsárgulás. A sziromlevélen is megjelenhet a tünet. Károsításuk a fűtőcsövek mentén jelenik meg, innen terjed szét.
Terjedés: szaporítóanyag, gyomokon szaporodhat fel.

Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


  • Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.  
  • Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.  
  • Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.  
  • Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.  
  • Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.  
  • Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.  
  • V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.  
  • Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8  
  • Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9