Kertészet/Tünethatározó/Leander

Tünethatározó - Leander


Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


A leander károsítói

Baktériumos betegségek szerkesztés

Pseudomonászos rákosodás

Kórokozó: (Pseudomonas syringae f.sp. nerii)
Tünetek: a leander zöld részein apró, szemölcsszerű, sötét színű kinövések fejlődnek, a virágok elfeketednek. Az ágak, fertőzött hajtások törpülnek, elpusztulnak.
Terjedés: a baktérium sebzéseken keresztül fertőzhet. A szétfröccsenő vízcseppek, esőcseppek, munkaeszközök, fertőzött növényi nedv is terjeszti.

Gombabetegségek szerkesztés

Az oleander sztemfíliumos levélfoltossága

Kórokozó: (Stemphylium botryosum)
Tünetek: sárga, majd sötétülő foltok jelennek meg elsősorban az idősebb leveleken, melyek később elsárgulnak, lehullanak.

Aszkohitás levélfoltosság

Kórokozó: (Ascochyta oleandri)
Tünetek: szintén levélfoltosodást okozó betegség, de nem csak a leveleken, hanem a száron és a virágzati tengelyen is okoz foltokat.

Kártevők szerkesztés

Közönséges takácsatka

Kórokozó: (Tetranichus urticae)
Tünetek: leggyakoribb kártevője lehet. Különösen nyáron, a száraz, meleg időben szaporodik fel. A levelek fonákán élnek, szövedéket készítenek. Szívogatásuk hatására a levélen apró, sárgás foltok képződnek, a levelek deformálódnak, elszáradnak.

Pajzstetvek szerkesztés

Lágy teknős pajzstetű

Kórokozó: (Coccus hesperidum)

Oleander pajzstetű

Kórokozó: (Aspidiotus nerii)

Eperfa pajzstetű

Kórokozó: (Pseudaulacaspis pentagona)
Tünetek: több fajuk is megtámadhatja a leandert. A pajzs védelme alatt élnek, szívogatnak, szaporodnak. Többnyire a levelek alján, a fő levélér közelében szívogatnak. Ragacsos mézharmatot termelnek, melyen megtelepszik a sötét színű korompenész. Melegkedvelő kártevők, súlyos esetben gyorsan felszaporodnak, és a növény pusztulását okozhatják.


Levéltetvek szerkesztés

Oleander levéltetű

Kórokozó: (Aphis nerii)

Fekete répa levéltetű

Kórokozó: (Aphis fabae)

Zöld őszibarack levéltetű

Kórokozó: (Myzus persicae)
Tünetek: a hajtásvégeken szívogatnak, a fiatal leveleken. Szívogatásuk hatására a levelek torzulnak, az általuk termelt mézharmat miatt a levelek ragacsossá válnak. Veszélyes vírusterjesztők.

Üvegházi molytetű

Kórokozó: (Trialeurodes vaporariorum)
Tünetek: üvegházakban, lakásokban is előfordulhat, és a szabadban is megtelepedhet. A lárva és a kifejlett egyed is szívogatja a fiatal levelek fonákát, melyek színe elhalványul, majd a levél elszárad. Ragacsos mézharmatot termelnek, melyen megtelepszik a sötét színű korompenész.



Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


  • Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.  
  • Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.  
  • Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.  
  • Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.  
  • Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.  
  • Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.  
  • V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.  
  • Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8  
  • Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9