Kertészet/Tünethatározó/Pythium nemzetség
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
- Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
Pythium nemzetség
- A Pythium nemzetségbe tartozó fajok a Pythiaceae családjába tartozó penészgombák, amelyek elsősorban talajban élnek. Növényi kórokozóként ismert sokféle vadon élő és kultúrnövényen, a rizst, a földimogyorót, a céklát, az eukaliptuszot, a dohányt, a fenyőfákat, stb. károsíthatnak.
- Ennek a gombának a ciklusa két szakaszból áll. Az első az ivaros szaporodás, petespórák képződésével, amelyek biztosítják, hogy a szervezet megmaradjon a ciklus végén és ellenséges körülmények között. Ezek az oospórák vastag bundájukon belül jól védettek, és ilyen formában várja a gomba a fejlődéséhez kedvezőbb körülmények visszatérését. A másik szakasz, amely az ivartalan szaporodást foglalja magában, az, amely biztosítja a kórokozó szervezet terjedését, növekedését és fejlődését.
- Az oospórák a talajban, a növényi szövetekben, az öntözésre használt vízben és a szaporítóanyagokban (ládák, tálcák, magcserepek....) fennmaradhatnak. Kedvező körülmények esetén ezek a rezisztens formák kicsíráznak, kiürítve a micéliumot. Ezen a hifák egy részének csúcsán hólyagok (konídiumok, az ivartalan szaporodás hordozói) képződnek. Ha alacsony a páratartalom, ezek közvetlenül a micélium fonalává csíráznak; nedvesebb körülmények között a konídiumok sporangiummá fejlődnek, amelyben zoospórák képződnek, mindegyikben két-két flagellával.
- Segít megérteni, hogy ezek a gombaformák, zoospórák, konídiumok és micéliumok általában csak rövid életűek.
- Ezek a spórák vízközegben mozgékonyak; felületeken lévő vízcseppekben úszva mozognak. Amikor érintkezésbe kerülnek a növény gallérjával, abbahagyják a mozgást, elveszítik flagellájukat, és micéliumot hoznak létre, amely ezen a magasságon áthatol a növény szöveteibe. Ez az elsődleges fertőzés a gomba életciklusának első szakasza; az inkubáció és a tünetek megjelenése után a gomba kivirágzik, ivartalan szaporodási spórákat termel, és a ciklus folytatódik. Ezek a konídiumok a betegség másodlagos terjedésének okozói.
- A pitium pektinolitikus enzimeket (depolimeráz, protopektináz) termel, amelyek lehetővé teszik a kórokozó szervezet bejutását a növény belsejébe.
- A tünetek a magvakon és a palántákon, valamint a kis növényeknél a kiszúráskor figyelhetők meg.
- A magvak esetében a gomba ezeket a csírázás előtt, vagy később, a gyökér és a hajtás megjelenésekor, illetve a talaj feletti megjelenése előtt megtámadhatja. Ebben az esetben a támadás a vetés meghiúsulását okozza. (Rohad a földben).
- A palánták és a fiatal növények esetében a támadás először a gyökerekben jelenik meg, majd a gallér és a csecsemőgumó szintjén gesztenyeszínű és nedves üveges korhadás jelenik meg. A szövet rendezetlenné válik, elveszíti feszességét és vizes megjelenést kölcsönöz. A fiatal szár legyengül, leesik a növény teljes föld feletti része. Ebben a stádiumban a palánták lelógó vagy csillapító betegségeként ismert. A betegség odáig fajulhat, hogy a növények szó szerint feloldódnak és eltűnnek a termesztőközeg felszínéről; így palántaolvadéknak is nevezik.
- A nagyobb növények növekedésüknek köszönhetően túljuthatnak a támadáson; a tünetek egy levél vagy néhány levél elszáradása vagy sárgulása.
Lehetséges téves diagnózis
- a Rhizoctonia és a Pythium nagyon hasonló károkat okoz. A gyakorlatban nehéz megbizonyosodni arról, hogy ezek közül a gombák közül melyik okozza a bajt.
Példa: Palántadölés
További fajok a Pytium nemzetségből (a felsorolás nem teljes)
