Kertészet/Tünethatározó/Rózsa
Tünethatározó - Rózsa
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
Vírusbetegségek Szerkesztés
A meggy nekrótikus gyűrűsfoltossága
- Kórokozó: (Prunus necrotic ringspot virus)
- Tünetek: bizonyos fajták levelein élénksárga rajzolat, mozaikosság, gyakran az erek mentén kialakuló vonalas vagy tölgylevélszerű mintázat figyelhető meg.
- Terjedés: elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal. A vírusfertőzött növények a kórokozótól nem mentesíthetők.
Baktériumos betegségek Szerkesztés
Agrobaktériumos gyökérgolyva
- Kórokozó: (Agrobacterium tumefaciens)
- Tünetek: különböző méretű, egyenetlen felületű, karfiolszerű daganatokat okoz a megsebzett gyökéren, a dugványoknál pedig a metszési felületen.
- Terjedés: gyökereken, újabban dugványozással szaporított rózsákon is előfordul
Gombabetegségek Szerkesztés
Rózsaperonoszpóra
- Kórokozó: (Peronospora sparsa)
- Tünetek: szabadföldön ősszel, hajtatásban ősszel és tavasszal is előfordul. Hajtatott állományban a legsúlyosabb betegség, teljes levélhullást okozhat. A levél színén és a hajtásokon szegletes foltok, a fonákon szürkés bevonat (sporangiumtartó gyep) jelenik meg. A hajtáscsúcs levelei kanalasodnak a fonák felé. A beteg levelek lehullanak. A virá-gok aprók maradnak, szirmok széle barnul. A magas páratartalom kedvez a fertőzésnek
- Terjedés: a beteg levél, itt telel át a kórokozó.
Rózsalisztharmat
- Kórokozó: (Sphaerotheca pannosa var. rosae)
- Tünetek: szabadföldön és hajtatásban is jelentős, legsúlyosabb betegség lehet. A levél, hajtás, ritkán sziromleveleken, vesszőn fehér bevonat (epifita micélium) jelenik meg. A beteg levelek kanalasodnak, a fehér bevonat alatt a növényi szövet elhal. Meleg, párás körülményeket kedvel.
- Terjedés: a fertőzött rügyekben telel. A fertőzött rügyekből fertőzött hajtás fejlődik, innen terjed tovább. Vízzel, levegővel terjedhet.
Rózsabotritisz
- Kórokozó: (Botrytis cinerea)
- Tünetek: rosszul szellőző hajtatásban, szabadföldön nyirkos helyen. Az első tünet a vegetáció elején kéregelszíneződés a visszametszett vesszők metszlapjától indulva. Kialakul a szürke bevonat (konídiumtartó gyep). A virágbimbó, vessző- és hajtás elhal, a szirmokon lilás foltosság. Nagy meleg- és páraigényű kórokozó.
- Terjedés: az elhalt, beteg növénymaradványokról.
Rózsarozsda
- Kórokozó: (Phragmidium mucronatum)
- Tünetek: a színen apró, sárgás foltok, a fonákon, hajtáson és levélnyélen élénksárga kinövések, majd sötét pontok alakulnak ki. A lomb lehullhat.
- Terjedés: a levél és a beteg vessző, járvány az ősz elején lehet a legerőteljesebb.
A rózsa diplokarponos levélfoltossága, csillagfoltosság
- Kórokozó: (Diplocarpon rosae)
- Tünetek: mindenütt előfordul. A színen barnásfekete, csillagszerű, középen kivilágosodó foltok képződnek.
- Terjedés: a lehullott levélben telel. Alulról indul a fertőzés.
Egyéb betegségek Szerkesztés
Szfacelómás levélfoltosság
- Kórokozó: (Sphaceloma rosarum)
- Tünetek: a foltok sötétbarnák, határozott szélűek, közepük kiszürkül.
Terjedés: lehullott levelekben telel, onnan fertőzi a rózsa leveleit.
Kártevők Szerkesztés
Nagy rózsa-levéltetű
- Kórokozó: (Macrosiphum rosae)
- Tünetek: a szabad földön a legjelentősebb kártevője, de hajtatott állományban is jelentős. A növekedésben lévő hajtások csúcsán, fiatal leveleken és bimbókon kolóniákban él. Szívogatásának hatására a növekedés lelassul, megjelenik a mézharmat, a korompenész.
Nyugati virágtripsz
- Kórokozó: (Frankliniella occidentalis)
- Tünetek: a hajtatott rózsa legveszélyesebb bimbó- és virágkártevője. A sziromlevelek széle a szívogatás hatására elbarnul és beszárad. A kárkép a botritiszes tünethez hasonlít. A virágban található a tripszpopuláció. Hajtatott rózsán bimbó hiányában a fejlődő leveleket is szívogatja.
Közönséges takácsatka
- Kórokozó: (Tetranychus urticae)
- Tünetek: a növényházi rózsán gyakori és jelentős levélkártevő, szabadföldi rózsán hazai körülmények között ritkán károsít. A virágzás alatt elöregedő leveleken elszaporodhat. A károsított levelek kezdetben sárgulnak, súlyos kártételnél gyakran lehullanak. A levelek fonákján pókhálóra emlékeztető szövedéket találunk.
Hajtásfúró rózsadarázs
- Kórokozó: (Cladardis elongulata)
- Tünetek: kizárólag erős növekedésű, szabadföldön termesztett rózsát károsítja. A védett, meleg fekvésű területeken gyakori. Kisebb gyakorisággal a vadrózsán is. A hajtáscsúcs hervad, hajtás felső harmada nem érik be, elszárad. A vessző belsejében lárvajáratot találunk. A vesszőn a levélnyelek tövében a tojásrakási helyek lencse nagyságú szemölcs formájában láthatók.
- Fejlődés: 1 nemzedékű.
Fehéröves levéldarázs
- Kórokozó: (Emphytus cinctus)
- Tünetek: a szabadföldi rózsa gyakori, nem túl jelentős levélkártevője. A leveleken szabálytalan hámozgatás, majd apró lyukak.
Rózsa-pajzstetű
- Kórokozó: (Aulacaspis rosae)
- Tünetek: a szabadföldi rózsa gyakori kártevője. A kaliforniai pajzstetűvel együtt károsíthat. A törzsön apró fehérszínű kerek pajzsok láthatók.
- Fejlődés: 1 nemzedékes.
Egyéb (szabadföldi) kártevők
Cserebogár lárvák (pajorok)
- Kórokozó: (Melolonthidae)
Pattanóbogár lárvák (drótférgek)
- Kórokozó: (Elatridae)
- Tünetek: szabadföldi rózsa gyökereit telepítés évében vagy azt követően károsítják. A fiatal növény pusztulását okozhatják.
Rózsakabóca
- Kórokozó: (Edwardsiana rosae)
- Tünetek: a száraz, meleg nyarakon felszaporodó lárvái és imágói a rózsa leveleinek fonákán szívogatnak. Szívásuk helyét apró, sárgás színű, tűhegynyi pontok jelzik. A szívásnyomok sokasága végül összeolvad a levélen (kifehéredik).
Levélsodró rózsadarázs
- Kórokozó: (Blennocampa pusilla)
- Tünetek: egyes években a fiatal leveleken súlyos lehet. A levelek a fonák felé besodródnak, később lehullhatnak. Az összesodródott levelekben fejlődnek lárvák, a leveleket megrágják.
Varródarazsak
- Kórokozó: (Arge sp.)
- Tünetek: tojásait a hajtásba helyezi szabályos elrendezésben, hasonlóan a varrógép öltéseihez. A fertőzött hajtás elhal, a bőrszövet felrepedezik. A lárvák rágják a lombot.
Közönséges rózsagubacsdarázs
- Kórokozó: (Diplolepis rosae)
- Tünetek: tavasszal a hajtásba rakja tojásait, ahol pár cm-es, szabálytalan alakú, rojtos kinézetű, megpirosodó, végül barnán elhaló gubacsok fejlődnek. A gubacsok felett a hajtás növekedése lelassul, vagy elhal. A gubacsokban élnek és fejlődnek a lárvák.
Rózsa szabóméh
- Kórokozó: (Megachile sp.)
- Tünetek: a fészek építésére hajlékony levelekből szabályos félkör alakú darabokat rág ki. Kártétele más fás gazdanövényein (fagyal, orgona, juhar stb.) is megfigyelhető.
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
- Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.
- Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.
- Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.
- Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.
- Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.
- Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.
- Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.
- Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.
- V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.
- Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8
- Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9