Kertészet/Tünethatározó/Rózsa

Tünethatározó - Rózsa

---

◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége

---

A rózsa károsítói

Vírusbetegségek

A meggy nekrótikus gyűrűsfoltossága

Kórokozó: (Prunus necrotic ringspot virus)

Tünetek: bizonyos fajták levelein élénksárga rajzolat, mozaikosság, gyakran az erek mentén kialakuló vonalas vagy tölgylevélszerű mintázat figyelhető meg.

Terjedés: elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal. A vírusfertőzött növények a kórokozótól nem mentesíthetők.

Baktériumos betegségek

Agrobaktériumos gyökérgolyva

Kórokozó: (Agrobacterium tumefaciens)

Tünetek: különböző méretű, egyenetlen felületű, karfiolszerű daganatokat okoz a megsebzett gyökéren, a dugványoknál pedig a metszési felületen.

Terjedés: gyökereken, újabban dugványozással szaporított rózsákon is előfordul

Gombabetegségek

Rózsaperonoszpóra

Kórokozó: (Peronospora sparsa)

Tünetek: szabadföldön ősszel, hajtatásban ősszel és tavasszal is előfordul. Hajtatott állományban a legsúlyosabb betegség, teljes levélhullást okozhat. A levél színén és a hajtásokon szegletes foltok, a fonákon szürkés bevonat (sporangiumtartó gyep) jelenik meg. A hajtáscsúcs levelei kanalasodnak a fonák felé. A beteg levelek lehullanak. A virá-gok aprók maradnak, szirmok széle barnul. A magas páratartalom kedvez a fertőzésnek

Terjedés: a beteg levél, itt telel át a kórokozó.

Rózsalisztharmat

Kórokozó: (Sphaerotheca pannosa var. rosae)

Tünetek: szabadföldön és hajtatásban is jelentős, legsúlyosabb betegség lehet. A levél, hajtás, ritkán sziromleveleken, vesszőn fehér bevonat (epifita micélium) jelenik meg. A beteg levelek kanalasodnak, a fehér bevonat alatt a növényi szövet elhal. Meleg, párás körülményeket kedvel.

Terjedés: a fertőzött rügyekben telel. A fertőzött rügyekből fertőzött hajtás fejlődik, innen terjed tovább. Vízzel, levegővel terjedhet.

Rózsabotritisz

Kórokozó: (Botrytis cinerea)

Tünetek: rosszul szellőző hajtatásban, szabadföldön nyirkos helyen. Az első tünet a vegetáció elején kéregelszíneződés a visszametszett vesszők metszlapjától indulva. Kialakul a szürke bevonat (konídiumtartó gyep). A virágbimbó, vessző- és hajtás elhal, a szirmokon lilás foltosság. Nagy meleg- és páraigényű kórokozó.

Terjedés: az elhalt, beteg növénymaradványokról.

Rózsarozsda

Kórokozó: (Phragmidium mucronatum)

Tünetek: a színen apró, sárgás foltok, a fonákon, hajtáson és levélnyélen élénksárga kinövések, majd sötét pontok alakulnak ki. A lomb lehullhat.

Terjedés: a levél és a beteg vessző, járvány az ősz elején lehet a legerőteljesebb.

A rózsa diplokarponos levélfoltossága, csillagfoltosság

Kórokozó: (Diplocarpon rosae)

Tünetek: mindenütt előfordul. A színen barnásfekete, csillagszerű, középen kivilágosodó foltok képződnek.

Terjedés: a lehullott levélben telel. Alulról indul a fertőzés.

Egyéb betegségek

Szfacelómás levélfoltosság

Kórokozó: (Sphaceloma rosarum)

Tünetek: a foltok sötétbarnák, határozott szélűek, közepük kiszürkül.

Terjedés: lehullott levelekben telel, onnan fertőzi a rózsa leveleit.

Kártevők

Nagy rózsa-levéltetű

Kórokozó: (Macrosiphum rosae)

Tünetek: a szabad földön a legjelentősebb kártevője, de hajtatott állományban is jelentős. A növekedésben lévő hajtások csúcsán, fiatal leveleken és bimbókon kolóniákban él. Szívogatásának hatására a növekedés lelassul, megjelenik a mézharmat, a korompenész.

Nyugati virágtripsz

Kórokozó: (Frankliniella occidentalis)

Tünetek: a hajtatott rózsa legveszélyesebb bimbó- és virágkártevője. A sziromlevelek széle a szívogatás hatására elbarnul és beszárad. A kárkép a botritiszes tünethez hasonlít. A virágban található a tripszpopuláció. Hajtatott rózsán bimbó hiányában a fejlődő leveleket is szívogatja.

Közönséges takácsatka

Kórokozó: (Tetranychus urticae)

Tünetek: a növényházi rózsán gyakori és jelentős levélkártevő, szabadföldi rózsán hazai körülmények között ritkán károsít. A virágzás alatt elöregedő leveleken elszaporodhat. A károsított levelek kezdetben sárgulnak, súlyos kártételnél gyakran lehullanak. A levelek fonákján pókhálóra emlékeztető szövedéket találunk.

Hajtásfúró rózsadarázs

Kórokozó: (Cladardis elongulata)

Tünetek: kizárólag erős növekedésű, szabadföldön termesztett rózsát károsítja. A védett, meleg fekvésű területeken gyakori. Kisebb gyakorisággal a vadrózsán is. A hajtáscsúcs hervad, hajtás felső harmada nem érik be, elszárad. A vessző belsejében lárvajáratot találunk. A vesszőn a levélnyelek tövében a tojásrakási helyek lencse nagyságú szemölcs formájában láthatók.

Fejlődés: 1 nemzedékű.

Fehéröves levéldarázs

Kórokozó: (Emphytus cinctus)

Tünetek: a szabadföldi rózsa gyakori, nem túl jelentős levélkártevője. A leveleken szabálytalan hámozgatás, majd apró lyukak.

Rózsa-pajzstetű

Kórokozó: (Aulacaspis rosae)

Tünetek: a szabadföldi rózsa gyakori kártevője. A kaliforniai pajzstetűvel együtt károsíthat. A törzsön apró fehérszínű kerek pajzsok láthatók.

Fejlődés: 1 nemzedékes.

Egyéb (szabadföldi) kártevők

Cserebogár lárvák (pajorok)

Kórokozó: (Melolonthidae)

Pattanóbogár lárvák (drótférgek)

Kórokozó: (Elatridae)

Tünetek: szabadföldi rózsa gyökereit telepítés évében vagy azt követően károsítják. A fiatal növény pusztulását okozhatják.

Rózsakabóca

Kórokozó: (Edwardsiana rosae)

Tünetek: a száraz, meleg nyarakon felszaporodó lárvái és imágói a rózsa leveleinek fonákán szívogatnak. Szívásuk helyét apró, sárgás színű, tűhegynyi pontok jelzik. A szívásnyomok sokasága végül összeolvad a levélen (kifehéredik).

Levélsodró rózsadarázs

Kórokozó: (Blennocampa pusilla)

Tünetek: egyes években a fiatal leveleken súlyos lehet. A levelek a fonák felé besodródnak, később lehullhatnak. Az összesodródott levelekben fejlődnek lárvák, a leveleket megrágják.

Varródarazsak

Kórokozó: (Arge sp.)

Tünetek: tojásait a hajtásba helyezi szabályos elrendezésben, hasonlóan a varrógép öltéseihez. A fertőzött hajtás elhal, a bőrszövet felrepedezik. A lárvák rágják a lombot.

Közönséges rózsagubacsdarázs

Kórokozó: (Diplolepis rosae)

Tünetek: tavasszal a hajtásba rakja tojásait, ahol pár cm-es, szabálytalan alakú, rojtos kinézetű, megpirosodó, végül barnán elhaló gubacsok fejlődnek. A gubacsok felett a hajtás növekedése lelassul, vagy elhal. A gubacsokban élnek és fejlődnek a lárvák.

Rózsa szabóméh

Kórokozó: (Megachile sp.)

Tünetek: a fészek építésére hajlékony levelekből szabályos félkör alakú darabokat rág ki. Kártétele más fás gazdanövényein (fagyal, orgona, juhar stb.) is megfigyelhető.

---

◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége

---

• Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.  
• Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.  
• Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.  
• Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.  
• Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.  
• Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.  
• Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.  
• Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.  
• V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.  
• Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8  
• Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9