Kertészet/Tünethatározó/Rózsa

Tünethatározó - Rózsa

◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége

A rózsa károsítói

Vírusbetegségek szerkesztés

A meggy nekrótikus gyűrűsfoltossága szerkesztés

Kórokozó:

(Prunus necrotic ringspot virus, Syn: -)

Tünetek:

bizonyos fajták levelein élénksárga rajzolat, mozaikosság, gyakran az erek mentén kialakuló vonalas vagy tölgylevélszerű mintázat figyelhető meg.

Terjedés:

elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal.

A vírusfertőzött növények a kórokozótól nem mentesíthetők.

Baktériumos betegségek szerkesztés

Agrobaktériumos gyökérgolyva szerkesztés

Kórokozó:

(Agrobacterium tumefaciens, Syn: -)

Tünetek:

különböző méretű, egyenetlen felületű, karfiolszerű daganatokat okoz a megsebzett gyökéren, a dugványoknál pedig a metszési felületen.

Terjedés:

gyökereken, újabban dugványozással szaporított rózsákon is előfordul

Gombabetegségek szerkesztés

Rózsaperonoszpóra szerkesztés

Kórokozó:

(Peronospora sparsa, Syn: -)

Tünetek:

szabadföldön ősszel, hajtatásban ősszel és tavasszal is előfordul.

Hajtatott állományban a legsúlyosabb betegség, teljes levélhullást okozhat.

A levél színén és a hajtásokon szegletes foltok, a fonákon szürkés bevonat (sporangiumtartó gyep) jelenik meg.

A hajtáscsúcs levelei kanalasodnak a fonák felé. A beteg levelek lehullanak. A virá-gok aprók maradnak, szirmok széle barnul.

A magas páratartalom kedvez a fertőzésnek

Terjedés:

a beteg levél, itt telel át a kórokozó.

Rózsalisztharmat szerkesztés

Kórokozó:

(Sphaerotheca pannosa var. rosae, Syn: -)

Tünetek:

szabadföldön és hajtatásban is jelentős, legsúlyosabb betegség lehet.

A levél, hajtás, ritkán sziromleveleken, vesszőn fehér bevonat (epifita micélium) jelenik meg.

A beteg levelek kanalasodnak, a fehér bevonat alatt a növényi szövet elhal.

Meleg, párás körülményeket kedvel.

Terjedés:

a fertőzött rügyekben telel.

A fertőzött rügyekből fertőzött hajtás fejlődik, innen terjed tovább.

Vízzel, levegővel terjedhet.

Rózsabotritisz szerkesztés

Kórokozó:

(Botrytis cinerea, Syn: -)

Tünetek:

rosszul szellőző hajtatásban, szabadföldön nyirkos helyen.

Az első tünet a vegetáció elején kéregelszíneződés a visszametszett vesszők metszlapjától indulva.

Kialakul a szürke bevonat (konídiumtartó gyep).

A virágbimbó, vessző- és hajtás elhal, a szirmokon lilás foltosság.

Nagy meleg- és páraigényű kórokozó.

Terjedés:

az elhalt, beteg növénymaradványokról.

Rózsarozsda szerkesztés

Kórokozó:

(Phragmidium mucronatum, Syn: -)

Tünetek:

a színen apró, sárgás foltok, a fonákon, hajtáson és levélnyélen élénksárga kinövések, majd sötét pontok alakulnak ki.

A lomb lehullhat.

Terjedés:

a levél és a beteg vessző, járvány az ősz elején lehet a legerőteljesebb.

A rózsa diplokarponos levélfoltossága, csillagfoltosság szerkesztés

Kórokozó:

(Diplocarpon rosae, Syn: -)

Tünetek:

mindenütt előfordul.

A színen barnásfekete, csillagszerű, középen kivilágosodó foltok képződnek.

Terjedés:

a lehullott levélben telel. Alulról indul a fertőzés.

Egyéb betegségek szerkesztés

Szfacelómás levélfoltosság szerkesztés

Kórokozó:

(Sphaceloma rosarum, Syn: -)

Tünetek:

a foltok sötétbarnák, határozott szélűek, közepük kiszürkül.

Terjedés:

lehullott levelekben telel, onnan fertőzi a rózsa leveleit.

Kártevők szerkesztés

Nagy rózsa-levéltetű szerkesztés

Kórokozó:

(Macrosiphum rosae, Syn: -)

Tünetek:

a szabad földön a legjelentősebb kártevője, de hajtatott állományban is jelentős.

A növekedésben lévő hajtások csúcsán, fiatal leveleken és bimbókon kolóniákban él.

Szívogatásának hatására a növekedés lelassul, megjelenik a mézharmat, a korompenész.

Nyugati virágtripsz szerkesztés

Kórokozó:

(Frankliniella occidentalis, Syn: -)

Tünetek:

a hajtatott rózsa legveszélyesebb bimbó- és virágkártevője. A sziromlevelek széle a szívogatás hatására elbarnul és beszárad. A kárkép a botritiszes tünethez hasonlít. A virágban található a tripszpopuláció. Hajtatott rózsán bimbó hiányában a fejlődő leveleket is szívogatja.

Közönséges takácsatka szerkesztés

Kórokozó:

([[]], Syn: -)Tetranychus urticae)

Tünetek: a növényházi rózsán gyakori és jelentős levélkártevő, szabadföldi rózsán hazai körülmények között ritkán károsít.

A virágzás alatt elöregedő leveleken elszaporodhat.

A károsított levelek kezdetben sárgulnak, súlyos kártételnél gyakran lehullanak.

A levelek fonákján pókhálóra emlékeztető szövedéket találunk.

Hajtásfúró rózsadarázs szerkesztés

Kórokozó:

(Cladardis elongulata, Syn: -)

Tünetek::: kizárólag erős növekedésű, szabadföldön termesztett rózsát károsítja.

A védett, meleg fekvésű területeken gyakori.

Kisebb gyakorisággal a vadrózsán is.

A hajtáscsúcs hervad, hajtás felső harmada nem érik be, elszárad.

A vessző belsejében lárvajáratot találunk.

A vesszőn a levélnyelek tövében a tojásrakási helyek lencse nagyságú szemölcs formájában láthatók.

Fejlődés:

1 nemzedékű.

Fehéröves levéldarázs szerkesztés

Kórokozó:

(Emphytus cinctus, Syn: -)

Tünetek: a szabadföldi rózsa gyakori, nem túl jelentős levélkártevője. A leveleken szabálytalan hámozgatás, majd apró lyukak.

Rózsa-pajzstetű szerkesztés

Kórokozó:

(Aulacaspis rosae, Syn: -)

Tünetek:

a szabadföldi rózsa gyakori kártevője.

A kaliforniai pajzstetűvel együtt károsíthat.

A törzsön apró fehérszínű kerek pajzsok láthatók.

Fejlődés:

1 nemzedékes.

Egyéb (szabadföldi) kártevők szerkesztés

Cserebogár lárvák szerkesztés

(pajorok) Kórokozó:

(Melolonthidae, Syn: -)

Pattanóbogár lárvák szerkesztés

(drótférgek)

Kórokozó:

(Elatridae, Syn: -)

Tünetek:

szabadföldi rózsa gyökereit telepítés évében vagy azt követően károsítják.

A fiatal növény pusztulását okozhatják.

Rózsakabóca szerkesztés

Kórokozó:

(Edwardsiana rosae, Syn: -)

Tünetek:

a száraz, meleg nyarakon felszaporodó lárvái és imágói a rózsa leveleinek fonákán szívogatnak.

Szívásuk helyét apró, sárgás színű, tűhegynyi pontok jelzik.

A szívásnyomok sokasága végül összeolvad a levélen (kifehéredik).

Levélsodró rózsadarázs szerkesztés

Kórokozó: {{latin|Blennocampa pusilla|-}

Tünetek:

egyes években a fiatal leveleken súlyos lehet.

A levelek a fonák felé besodródnak, később lehullhatnak.

Az összesodródott levelekben fejlődnek lárvák, a leveleket megrágják.

Varródarazsak szerkesztés

Kórokozó:

([[}Arge sp.]], Syn: -)

Tünetek::: tojásait a hajtásba helyezi szabályos elrendezésben, hasonlóan a varrógép öltéseihez.

A fertőzött hajtás elhal, a bőrszövet felrepedezik.

A lárvák rágják a lombot.

Közönséges rózsagubacsdarázs szerkesztés

Kórokozó:

(Diplolepis rosae, Syn: -)

Tünetek:

tavasszal a hajtásba rakja tojásait, ahol pár cm-es, szabálytalan alakú, rojtos kinézetű, megpirosodó, végül barnán elhaló gubacsok fejlődnek.

A gubacsok felett a hajtás növekedése lelassul, vagy elhal.

A gubacsokban élnek és fejlődnek a lárvák.

Rózsa szabóméh szerkesztés

Kórokozó:

(Megachile sp., Syn: -)

Tünetek:

a fészek építésére hajlékony levelekből szabályos félkör alakú darabokat rág ki.

Kártétele más fás gazdanövényein (fagyal, orgona, juhar stb.) is megfigyelhető.

◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége

Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.
Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.
Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.
Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.
Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.
Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.
Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.
Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.
V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.
Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8
Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9