Kertészet/Tünethatározó/Szegfű

Tünethatározó - Szegfű

◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége

A szegfű károsítói

Vírusbetegségek

Értarkulás

Kórokozó: (Carnation vein mottle virus)

Gyűrűsfoltosság

Kórokozó: (Carnation ringspot dianthovirus)

Karcolatos gyűrűzöttség

Kórokozó: (Carnation etched ring virus)

Tarkulás

Kórokozó: (Carnation mottle virus)

Tünetek: legnagyobb kártételt a virágok színbeli változását és torzulását okozó vírusok okoznak.

Terjedés: beteg dugványok, növényi nedv, vírusterjesztő állatok segítségével terjed.

Baktériumos betegségek

Ervíniás betegség

Kórokozó: (Erwinia chrysanthemi pv. dianthicola)

Pszeudomonászos hervadás

Kórokozó: (Pseudomonas caryophilly)

Terjedés: növénymaradvány, beteg dugvány, öntözővízzel és növénynedvvel terjed.

Gombabetegségek

Fialofórás hervadás

Kórokozó: (Phialophora cinerescens)

Tünetek: a szegfű legdrasztikusabb és leggyorsabban lezajló betegsége. Csak növényházi szegfűn károsít. Szórványosan fordul csak elő, mert a nyári meleg akadályozza a kórokozó terjedését. A leveleken szabálytalan szürkészöld foltok jelennek meg, a tövek sárgára színeződnek és elszáradnak.

Terjedés: forrás a dugvány és a talaj, talajlakó gomba, a gyökéren át fertőz.

Fuzáriumos hervadás

Kórokozó: (Fusarium oxysporum f. sp. dianthi)

Tünetek: hervadásos betegségek közül a leggyakoribb és legsúlyosabb, ez tette szükségessé a kiemelt-ágyas termesztést. Tünetei a valamennyi fejlődési szakaszban megjelenhetnek. Az alsó levelek világoszöldek, lankadnak, majd sárgára színeződve elszáradnak, a száradás felfelé halad, szállító edénynyalábok elbarnulnak. A beteg növények töve barnul, feketedik, később fehéres rózsaszín bevonat borítja

Terjedés: forrás a beteg anyanövény, a dugvány, a talaj. Sérült gyökereken át fertőz.

Alternáriás betegség

Kórokozó: (Alternaria dianthi, A. dianthicola)

Tünetek: gyakori betegség. A levélen kör alakú/ovális, vizenyős, fakóbarna, lilásbarna szegélyű foltok jelennek meg. A szárat körülölelő foltok felett a növény elszárad. Melegigényes kórokozó.

Terjedés: dugvány és elhalt maradványokról fertőz, a szaporító képletek (konídiumok) párásításkor, virágszedéskor, ápolási munkák során terjednek.

A szegfű mikoszferellás betegsége

Kórokozó: (Micosphaerella dianthi)

Tünetek: elterjedt betegség, szabadföldön gyakori. A levélen ovális, vörösesbarna szegélyű, fakó közepű foltok keletkeznek. A levél szárad, a szár törékennyé válik.

Terjedés: a növénymaradványok és a dugvány, a szaporító képletek (konídiumok) párásításkor, virágszedéskor, ápolási munkák során terjednek.

Szegfűrozsda

Kórokozó: (Uromyces dianthi)

Tünetek: súlyos leromlást okoz. A levélen, száron és a csészeleveleken apró, pettyszerű, sárga foltok keletkeznek, majd ezeken apró, barna képződmények (uredopusztulák és teleutopusztulák) jelennek meg. A növény esztétikailag károsodik. A magas hőmérséklet, páratartalom, szellőzetlenség és nitrogénbőség esetén nagyobb az előfordulási esélye.

Terjedés: forrás a beteg növény és dugvány.

Kártevők

Gyökérgubacs-fonálféreg

Kórokozó: (Meloidogyne incognita, M. arenaria, M. javanica)

Tünetek: kártételük azokban a kertészetekben a leggyakoribb, ahol a szegfűt fonálféreg kártételére érzékeny zöldségfajokkal felváltva, azonos területeken termesztik. A gyökereken gyökérgubacsok képződnek, ezáltal vízhiány és tápanyaghiány jelentkezik, növények díszítőértékük csökken, fejlődésükben visszamaradnak.

Terjedés: fertőzött termesztő közeggel terjed.

Tripszek

Szegfűtripsz

Kórokozó: (Taeniothrips dianthi)

Dohány tripsz

Kórokozó: (Trips tabaci)

Nyugati virágtripsz

Kórokozó: (Frankliniella occidentalis)

Tünetek: elsősorban a bimbón, virágon és olykor a száron okoznak kárt szívogatásukkal. Veszélyes vírusterjesztők. A szívogatás hatására a sziromlevelek ezüstös elszíneződése látható (különösen a piros és bordó fajtákon), deformálódhatnak is.

Fejlődés: soknemzedékes, rejtett életmódot folytató, melegkedvelő állatok.

Levéltetvek

Csíkos burgonya levéltetű

Kórokozó: (Macrosiphum euphorbiae)

Zöld őszibarack levéltetű

Kórokozó: (Myzus persicae)

Fekete répa levéltetű

Kórokozó: (Aphis fabae)

Tünetek: vírusterjesztők. A növekvő hajtáson és bimbón, gyakran a nyíló virágon szívogat. A hajtásvég torzul, virágok rendellenesen fejlődnek, minőségük leromlik.

Fejlődés: soknemzedékes.

Terjedés: a növényházban áttelelhet, vagy dugvánnyal behurcolható.

Gyapottok-bagolylepke

Kórokozó: (Helicoverpa armigera)

Tünetek: súlyos károkat okozhat, a hernyó lyukat rág és kiüregesíti a bimbót. A lárva élete egy részét rejtett helyen éli.

Fejlődés: soknemzedékes, májusban jelenik meg, generatív szerveket szereti.

Közönséges takácsatka

Kórokozó: (Tetranychus urticae)

Tünetek: a szegfű legveszélyesebb kártevője lehet. A levélfonákon, száron, csészelevélen károsít szívogatással. A növény víz-háztartása felborul, növekedés lelassul, levelei sárgulnak. A károsítás a legidősebb leveleken jelentkezik először.

Terjedés: forrás a fertőzött dugvány, vagy növényházban lévő, átteleltetett, fertőző növények, gyomok.

◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége

Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.
Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.
Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.
Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.
Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.
Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.
Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.
Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.
V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.
Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8
Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9