A komposzt szó latin eredetű, compositus, jelentése: összetett, utalva a komposzt sokféle kiindulási anyagára, a komposzt humuszanyagainak változatos összetételére. A megfelelő minőséget biztosító sokféleséget leginkább a házi-kerti komposzt biztosítja.
Komposztálás
szerkesztésA komposztálás a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait és termékenységét javító eljárás, amelynek során humuszt állítunk elő. A komposztálás irányított humuszgyártás gyorsított körülmények között. A mezőgazdaságban, különösen a kertészetekben régóta ismert és alkalmazott módszer.
A lezajló folyamat a biológiai oxidáció, valamint földlakó élőlények tevékenysége, mely a szerves anyagokat lebontja. A komposztálás a levegő oxigénjével történik, aerob folyamat. A komposztálással keletkező anyagok: széndioxid, valamint ásványi sók, melyek trágyaként használhatók. A folyamat során részben humusz is keletkezik.
Komposztnak nevezzük a komposztálásból származó, szilárd, morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szervesanyag-tartalmú anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból, elsősorban mikroorganizmusok, valamint a talajlakó élőlények tevékenységének hatására jön létre, megfelelő hatások (oxigén, megfelelő nedvességtartalom) mellett. Egyébként más szerves anyag bomlási folyamatokban a bomlástermékek hasonló részét szintén humusznak nevezzük.
Komposztálást befolyásoló tényezők
- - hulladék összetétele (toxicitás, lebonthatóság)
- - nedvességtartalom (szennyvíziszap adagolással növelhető)
- - aerob viszonyok (forgatásos homogenizálás, levegőztetés szükséges)
- - C/N arány (városi szemétnél nitrogéntartalmú műtrágya bekeverésével javítható)
- - hőmérséklet (a hulladékban előforduló kórokozók elpusztítása csak tartósan magas hőmérsékleten, 55 °C felett valósítható meg)
- - szemcseméret (optimális: 25–40 mm)
- - pH (a komposztálásban résztvevő mikroorganizmusok pH-tartománya 4-9 közé esik).
Ha ezeket tényezőket biztosítjuk, tisztán aerob oxidáció jön létre, ha oxigénhiányos bomlás zajlik le, akkor biogáz keletkezik (pl. metán). Házilagos körülmények között pl. a forgatás nélkül, vastagon egymásra rakott anyag képes erre. De pl faapríték 5- cm-nél vastagabb rétegben szabadon, nedvesen már anaerob bomlás jeleit mutathatja.
Komposztálható anyagok
- - konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, kávézacc, teafű (tasakkal is), tojáshéj (összetörve)
- - háztartási hulladékok: kezeletlen papír,
- - kerti hulladékok: gallyak, falevelek, fű, sövények, bokrok nyírásából származó nyesedékek (ezeket a gyorsabb komposztálódás érdekében érdemes aprítani), egyes gyomnövények (amennyiben még nem hoztak magot)
- - fűrészpor, faapríték
- - egyéb hulladékok: kartonpapír, fahamu, elhervadt virágok (vágott és cserepes egyaránt, földlabdástól), megunt növények
- - növényevő állatok ürüléke (javasolt szénával vagy hasonlóval jól elkeverni, illetve vastagabb növényi réteg alá elhelyezni a szagok elkerülése végett)
Ezenkívül a C:N arányt is szem előtt kell tartanunk, ideálisan 25-30-szor több szénre van szükség, mint nitrogénre.
|
Magas nitrogéntartalmú anyagok:
|
Magas széntartalmú anyagok:
|
Nem javasolt anyagok
- - dió- és a (vad)gesztenyefák levelei, fenyők tűlevelei (2-3 év szükséges a növekedésgátló, illetve a savas tartalmuk lebomlásához, de néhány levél vagy ág nem okoz gondot)
- - beteg (gombás, fertőzött) növényi részek (ezeket el kell égetni),
- - gyomnövények magvai (3-4 év szükséges az ártalmatlanításukhoz, de gyakran magas hőfokon sem bomlanak el), javallott nagy (minimum 5 m3)-es halom közepére (mélyre) rakni, hogy a szokásosnál nagyobb hőmérséklet ártalmatlanítsa
- - húsevő állatok ürüléke
- - széntüzelés salakja
- - állati tetemek
- - csont, hús, főtt ételek maradéka
Kártevők a komposztban A kerti komposzthalom a benne lévő háztartási hulladék élelmiszerrel, zöldséghéjakkal, kertből összegyűjtött férges hullott gyümölccsel vonzza a mezei egereket, esetleg patkányokat. Ezek ellen a csapda a megfelelő védekezés, mert mérgezéssel egyéb állatokban is kárt teszünk. Házi baromfi elől kerítsük el, mert lyukakat túrnak a komposzthalomba. Énekesmadarak, sündisznók nem tudják jelentősen széttúrni a halmot, oldalt kisebb lyukak talán még a szellőzéshez is hozzájárulnak. A meztelencsigák főleg a fehérjedús tápanyagra jönnek, ezeket szintén csapdákkal lehet elfogni (ne mérgezzük, mert pl. a rigók szeretik a csigákat). A rovarok pajorjai előfordulhatnak a halomban, de kiszórás előtt rostáláskor eltávolíthatjuk őket.
A giliszták nem károsak, sőt hozzátartoznak a jó komposzthalomhoz.
A komposztot kiegészítő anyagok
- - mészkőőrlemény, lápi mész, összetört tojáshéj
- - csatornaiszap
- - fahamu, szalmahamu
- - zeolitőrlemény, baromfitrágya, stb.
- - (mű)trágya, nitrogén műtrágya gyorsítja
Nem komposztálható anyagok
- - kövek, műanyagok, fémek, üveg, gumi
- - építési törmelék
- - festék, vegyszer, ezek dobozai
- - veszélyes, illetve radioaktív hulladék
Komposztálás előnyei
szerkesztésOtthoni komposztálás
- - A keletkező humuszanyagok javítják a talaj szerkezetét, ezzel védik a talajt az eróziótól, javítják víz- és hőháztartását.
- - A komposzttrágyázás hatása tovább tart, mint a szerves trágya hatása.
- - A komposztálás során az anyagban lévő kártevők, kórokozók elpusztulnak.
- - A háztartási hulladékok mennyisége csökken (30-50%, a kerti hulladékoké gyakorlatilag teljesen), így a hulladéklerakókat is tehermentesíteni tudjuk.
- - A komposzt teljes értékű táplálék a növényeknek, melyből a nehezen oldódó ásványi tápanyagok, mikroelemek folyamatosan felvehetőek számukra.
- - Kiemelkedő vízmegkötő és fényelnyelő képessége elősegíti a talaj felmelegedését, a növények gyorsabb csírázását és növekedését.
- - Növeli a talajlakó élőlények aktivitását, erősíti a növények immunrendszerét.
- - Szerkezetesebbé, porhanyósabbá, levegősebbé, dúsabbá, zsírosabbá, kövérebbé teszi a talajt.
- - A komposztálódás során a kiindulási alapanyagok – a zöld javak – teljesen lebomlanak. Még a diófalevélben található növekedés gátló anyag is átalakul, hatása a kész komposztban már nem mutatható ki.
Javaslatok, ötletek
- - 1-2 havonta átforgatni, összekeverni a komposzthalmot (a külső részt középre forgatni), hogy gyorsabban komposztálódhasson a tartalma
- - nedvesen kell tartani (és időnként ellenőrizni, hogy ne száradjon ki, de ne is ázzon szét teljesen), de alul kifolyjon a víz
- - ágak elhelyezésével szellőző rétegek kialakítása
- - félárnyékos helyen felállítani a komposztálót vagy komposzthalmot, a túlzott felmelegedés és kiszáradás megelőzése végett
- - a kész komposztot felhasználás előtt átrostálni és a nem komposztálódott vagy darabos részeket az új komposzthoz adni (ezzel biztosíthatjuk az új komposzthalom „indító” mikroorganizmus-flóráját is)
- - nagy mennyiségű falevelet (elégetés helyett) érdemes külön komposztálóban gyűjteni, és apránként adni a készülő komposzthoz
- - létezik olyan komposztáló hordó, melyet forgatva átjárja a levegő a bomló anyagot.
Fűtésre használt komposzt A bomló szerves anyag hőjét többféle megoldással hasznosítják, az általános megnevezés a "komposzt kazán" nem mindig fedi a technológiát. Ha nem lehet átrakni a halmot, akkor anaerob bomlás történik, biogáz fejlődése mellett. Komposzt felhasználásával fűtésre alkalmas „kazánt” is lehet építeni.[1] Baji Béla permakultúrás üvegházak fűtésére használja a komposztból keletkező hőt.[2]
Komposztálási technikák
szerkesztésKomposztáló kas
A legjobb környezetvédelmi megoldás: kevesebb hulladék, több és jó minőségű termőföld, környezetkultúra és biztonságos, saját élelmiszer! A komposztáló kas ötlete Gyulai Iván ökológustól származik, aki a gömörszőlősi oktatóközpont biogazdaságában fejlesztette ki a komposztáló kast. Ez a kasfonással készülő permakultúrás építmény egyaránt alkalmas a konyhai-, és a kerti zöld javak komposztálására, magas ágyás készítésére, illetve melegágyásként is tökéletesen funkcionál!
Keveréses eljárás Valamennyi alapanyag minél tökéletesebb összekeverésére törekszünk. A legkedvezőbb volna, ha az alapanyagokat berakás előtt összeaprítanánk. A komposzttelep területe kb. 1/10-e a komposzttal ellátott területnek. Állandóan nedvesnek kell lennie, kb. a nyers zöld hulladék nedvességéhez jó, ill. kicsavart szivacshoz hasonlítson. A halom hőmérséklete kb. 18 C fok. A túl nedves halom levegő híján rothad, bűzös, nem aerob bomlású. Nyáron a beérés ideje 6-8 hét.
Vadgesztenye, juhar, dió, tulipánfa levele csak tavasszal használható fel, addig hagyjuk száradni a fa alatt. A halom alja és oldalai a levegőt engedjék át, szellőzzenek, a terepen az alapja középen domború legyen, hogy a víz kifolyjon. Általában kb. 20 cm keverékre egy ujjnyi laza földet teszünk. Ha kész egy halom (1,5–2 m széles, 1 m magas), rakhatjuk a másikat. Ha összeesik, átforgatjuk, átrakjuk, betakarjuk száraz fűvel, gazzal. Ha a halom teljesen korhadt, 1,5 cm-es rostán átrostálva kihordhatjuk. Ha a halmot nem mozgatjuk, a hulladékanyag kb. 1-2 év alatt érik be, vagyis az 1 év alatt összegyűlt anyag 3 év alatt lesz teljesen kész.
Réteges eljárás
szerkesztésTöbbféle anyag rétegezésével készül. A vízet elvezető talajkialakítás után 10–20 cm vastag alapréteget képezünk ágakból, ami a jobb szellőzést biztosítja. Az alaprétegre növényi hulladék kerül kb. 15 cm vastagon. Ezután 5 cm tápanyagdús, akár konyhai húshulladék, vagy trágya is kerülhet. Erre vékony (néhány milliméteres) laza föld kerül, kb. 1% mészporral, hamuval. Mindezek a rétegek (az ágak is) ismétlődnek, kb. 1,2-1-5 m magasságig. A prizma egy 6 mm vastag laza takaró földréteget kap. A levegőzöttséghez tartozik, hogy a prizmát középen, és oldalt kb. 0,9-1,2 m mélyen, egymástól kb. 1,5 m távolságban akár építés közben berakott, vagy utólag beszúrt fadorongokkal megszúrjuk, lazítjuk, szellőztetjük. Az erjedés, korhadás kb. 90 napig tart, összeeséskor, és még kétszer átrakjuk. (Ha nem rakjuk át, ennél a módszernél is kb. 1 évi anyag 3 év alatt lesz kész.)
A komposztálás eredményét, az érett komposztot mindig be kell forgatni a talajba, hiszen a mikroorganizmusok úgy maradnak életképesek. Ültetéskor a növény illetve palánta alá kell tenni, hogy a gyökerek hamar megtalálják.
Forrás: Dr. Forró Edit a hobbikertész tanfolyam keretében tartott ismeretterjesztő előadása nyomán