A talajjavítás (melioráció) célja a talaj termőképességének növelése. A talajjavításnak mindig fontos eleme a szervestrágyázás. Talajt javítani vizsgálati eredmény és szakértői közreműködés nélkül még saját erőből sem szabad, mert pl. a kalcium-túladagolás káros a növények számára. A kijuttatásra kerülő talajjavító anyag mennyisége nem lehet több a szakvéleményben előírtnál. A talajjavításhoz a talajból vett átlagminták laboratóriumi vizsgálatára van szükség.
A szikes talajoknál vizsgálni kell
- vízben és KCl-ben mért pH;
- a szénsavas mész (CaCo3) tartalmat;
- Arany-féle kötöttséget;
- a vízben oldható összes sót;
- fenolftalein lúgosságot és
- a kapilláris vízemelést.
A savanyú talajoknál vizsgálni kell
- vízben és káliumkloridban mért pH;
- arany-féle kötöttségi számot;
- hidrolitos aciditást (Yl-érték);
- kicserélődési aciditást.
A homoktalajoknál szükséges
- helyszíni vizsgálat;
- pH meghatározás;
- szénsavas mész;
- arany-féle kötöttségi szám;
- összes humusz meghatározása.
A vizsgálati eredmények alapján lehet elkészíteni a kivitelezéshez szükséges talajjavítási szakvéleményt. A vizsgálatokat és a szakvéleményt Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások, Egyetemek, Főiskolák és Kutató Intézetek végzik illetve készítik.
Az 1 ha alatti kis- és zártkertek, fólia és üvegházak, és szabadföldi területeken – támogatás nélkül – másutt is elvégeztethető a vizsgálat. A vizsgálati eredmények alapján itt is szakembernek kell kiszámítania, hogy mennyi és milyen talajjavító anyagot használjon a termelő (a mész túladagolása káros).