Kertészet/Tegzesek
Tegzesek
- (Trichoptera, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A tegzesek az ízeltlábúak törzsében a rovarok osztályának egyik, viszonylag későn kifejlődött rendje. Legközelebbi rokonaik a lepkék, amelyeket a tegzeseknél jóval fejlettebbeknek tekinthetünk.
- Az egész Földön megtalálhatjuk őket mindenhol, ahol víz van, de néhány fajuk a szárazföld belsejében él. Az összesen körülbelül 10 000 tegzesfajból hazánkban mintegy 212 él. Többségüket nagyon nehéz meghatározni, és ehhez rendszerint ivarkészüléküket kell tanulmányozni.
- Hártyás szárnyú, a molylepkékre emlékeztető, kis vagy közepes méretű rovarok. Testük megnyúlt, karcsú, többnyire szőrös. Többnyire barnás, néha sárgás vagy szürkés, esetleg fekete árnyalatú szárnyaikat a lepkéktől eltérően nem pikkelyek, hanem szőrök borítják (trichoptera = szőrös szárnyú). A szárnyak szegélyén a szőrök rojtokká állhatnak össze.
- A lábaikon látható tövisek száma és mérete határozó bélyeg.
- A lárvák szájszerve rágó, az imágóké csökevényes, szívó-nyalogató típusú (haustellum). Csápjuk hosszú, fonalas. Két összetett szemük között a legtöbb faj fején három pontszem ül. Ahogy a lepkéknél is, a nőstények ivari kromoszómái különböznek és a hímeké egyformák.
- Petéiket összefüggő, lepényszerű tövekben ragasztják kövekre, vízinövényekre stb.
- A lárvák változatos módokon táplálkoznak: vannak köztük aprítók, gyűjtögetők, kaparók, amik a kövek felületéről az algákat fogyasztják, lehetnek macrophyata lyukasztók, ragadozók és paraziták.
- Más és más, az adott fajra jellemző vízi környezetben élnek, sőt, néhány faj lárvája a szárazföldön. Érzékeny potrohuk köré a legtöbbször labiális mirigyeik a vízben megszilárduló váladékából és apró ásványi anyagokból vagy detrituszból lakócsövet, úgynevezett tegezt készítenek vagy fogóhálót szőnek. A fenéklakók többnyire nehéz, a felszíni formák pedig könnyű anyagokból (zöld növénydarabkákból) készítik tegzüket. Számos faj teljesen be tud húzódni a tegezbe úgy, hogy még a feje sem látszik ki. A tegezből nehéz kihúzni őket, mert az utolsó testszelvényükön növő, rövid tolólábaikkal és/vagy az első potrohszelvényükön nőtt fogóikkal erősen kapaszkodnak. Vannak olyan fajok is, amelyek lárvái a vízben szabadon élnek – ezek a bábozódáshoz készítenek bábkokont és tegezt.
- Az örvénytegzesek légcseréje diffúz a test felületén át, más csoportoké fonalas: tracheakopoltyúik a potrohukon nőnek. Egyéves fejlődésű holometabolikus rovarok; öt-hét vedlés után az utolsó lárvabőrükben bábozódnak be.
- A lárvák életforma-típusai: szabad életformák, hálót fonó, nyeregszerű tegezt, erszénytegezt és csőtegezt készítők – a tegezkészítők többnyire a gyorsabban folyó vizekben, a szabadon úszók lassan áramló vízben vagy pocsolyákban. A preferált limnológiai élőhelyek alapján típusaik: krenobiont, krenofil, rheobiont, rheophil, "fauna hygropetrica", "bryomadicol", illetve "petromadicol" zónában élők, lenitikus és uiquista fajok. A vízminősítés fontos bioindikátorai, emellett többféle, a vízben élő ízeltlábú, hal, sok madár (vízirigó, hegyi billegető, fecskék) táplálékai, és (a Bajkál-tó környékén) még a barnamedve is szívesen eszi őket.
- Az imágók a vizek környékén rajzanak: estefelé aktívan repülnek a fényre. Egyes fajok tavasszal – nyár elején, mások nyáron, megint mások nyár végén – ősszel repülnek. Az imágók rajzása alapján a fajok lehetnek aciklikusak vagy ciklikusak; mono-, bi és polimodális rajzásgörbék különíthetők el. Rövid (néhány hetes – hónapos) életükben az imágók többnyire nem táplálkoznak; esetleg néhány vízcseppet szívnak fel szájszervükkel vagy a növények nektárját – nem ragadozók. Nyugalmi helyzetben szárnyaikat háztetőszerűen a potrohukra fektetik, és ilyenkor az első pár szárny eltakarja a legyezőszerűen összehajtogatott hátsót – csápjukat ilyenkor előrenyújtják.
Magyarországon leggyakoribb családjaik
- Örvénytegzesek (Rhyacophilidae)
- Mikrotegzesek (Hydroptilidae)
- Hosszúcsápú tegzesek (Leptoceridae)
- Mocsártegzesfélék (Limnephilidae)
- Pozdorjánfélék (Phryganeidae)
Legjellemzőbb hazai fajaik
- Szövőtegzes (Hydropsyche pellucidula)
- [[]] Hydropsyche instabilis
- [[]] Hydropsyche contubernalis
- [[]] Hydropsyche saxonica
Örvénytegzesek
- Őszi örvénytegzes (Rhyacophila fasciata),
- [[]] Rhyacophila dorsalis
- [[]] Rhyacophila pubescens
- [[]] Rhyacophila tristis
- [[]] Rhyacophila polonica
Mikrotegzesek
- [[]] Hydroptila cornuta
- [[]] Hydroptila forcipata
- [[]] Agraylea sexmaculata
- [[]] Ithytrichia lamellaris
- [[]] Orthotrichia costalis
- [[]] Oxyethira falcata
Hosszúcsápú tegzesek
- [[]] Athripsodes bilineatus
- [[]] Athripsodes cinereus
- [[]] Ceraclea dissimilis
- [[]] Oecetis furva
- [[]] Oecetis lacustris
- [[]] Leptocerus tineiformis
Mocsáritegzesek
- [[]] Anabolia furcata
- [[]] Chaetopteryx fusca
- [[]] Drusus annulatus
- [[]] Ecclisopteryx madida
- [[]] Halesus digitatus
- Közönséges tegzes (Limnephilus flavicornis)
- [[]] Limnephilus lunatus
- [[]] Limnephilus rhombicus
- [[]] Micropterna lateralis
- [[]] Potamophylax nigricornis
- [[]] Stenophylax permistus
Pozdorjánfélék
- Nagy tegzes (Phryganea grandis),
- [[]] Phryganea bipunctata,
- [[]] Agrypnia varia,
- [[]] Ologotricha striata
Magyarországon védett és fokozottan védett fajok
- Balkáni pálcástegzes (Plectrocnemia minima) 10 000 Ft
- Drávai tegzes (Platyphylax frauenfeldi) 100 000 Ft
- Elegáns mocsáritegzes (Limnephilus elegans) 10 000 Ft
- Kárpáti forrástegzes (Melampophylax nepos) 5 000 Ft
- Karsztforrástegzes (Drusus trifidus) 10 000 Ft
- Lomha lápipozdorján (Oligotricha striata) 50 000 Ft
- Márványos örvénytegzes (Rhyacophila hirticornis) 5 000 Ft
- Mecseki őszitegzes (Chaetopteryx rugulosa mecsekensis) 100 000 Ft
- Nyugati őszitegzes (Chaetopteryx rugulosa) 100 000 Ft
- Páratlan alpesitegzes (Apatania muliebris) 50 000 Ft
- Szürke hosszúcsápú-tegzes (Ceraclea nigronervosa) 10 000 Ft
Forrás: Magyar Wikipédia: Tegzesek
