Lett nyelvtan/Mondatrészek/Jelző

Lett nyelvtan Jelző (apzīmētājs)

A jelző a jelzett szó minőségi vagy mennyiségi tulajdonságát, illetve birtokosát nevez meg, vagy egyetlen entitásra korlátozza a jelentését. A lettben a jelző a jelzett szó előtt áll, és – ellentétben a magyarral – a birtokos esetben álló jelző kivételével minden jelzőtípust egyeztetni kell a jelzett szóval nemben, számban és esetben.

A jelzők sorrendje

1. A jelzők közül az első helyen, azaz a legmesszebb a jelzett szótól a mutató névmási jelző áll, amely nagyjából a magyar kijelölő jelzőnek feleltethető meg. Funkciója, hogy egyetlen egyedre vagy egyedek egy kisebb halmazára lekorlátozza a jelzett szó értelmezését. Ebben a pozícióban a šis/šī ’ez’ és a tas/tā ’az’ jelentésű MUTATÓ NÉVMÁSOK állhantak, amelyeknek teljes paradigmájuk van.

• „Vērtība ir tikai tai dzīvei, kas dzīvota citu labā.” /Alberts Einšteins/ „Értelme csak annak az életnek van, amelyiket valaki más javára élik.” /Elbert Einstein/
• „Ļoti nedaudzi no maniem paziņām sapņo, kaut šī pasaule būtu apdzīvojama arī viņu mazbērniem.” Kurts Vonnegūts
  „Az ismerőseim közül nagyon kevesen álmodoznak arról, hogy ez a világ már az unokáinknak élhetőbb legyen.” /Kurt Vonnegut/

2. A második helyen a birtokost jelentő jelző áll. A birtokos kifejezhető névmással vagy BIRTOKOS ESETBEN álló főnévvel.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a jelzett szó előtt közvetlenül is állhat egy birtokos esetű jelző, amely azonban nem birtoklást fejez ki, hanem egyéb kapcsolódó funkciókat, mint például: rész-egész viszony, anyag vagy egyéb összetartozás.
A BIRTOKOS NÉVMÁSOK egy része egyalakú, azokat viszont, amelyeknek teljes a ragozása, egyeztetni kell a jelzett szóval.

• manas visgarākās divas nedēļas ’az (én) leghosszabb két hetem’
• mani pirmie pieci gadi ’az (én) első öt évem’
• tā mana nevaldāmā mašīna ’az én ellenőrizetlen autóm’
• tā mana laime ’az én szerencsém’
• Eiropas čempionāta pirmās dienas labākās 5 izspēles ’az Európai Bajnokság első napjának legjobb 5 csele’
• pasaules labākais kalns ’a világ legszebb hegye’

3. A harmadik helyen a sorrendiséget kifejező sorszámnév áll, amely mellett megjelenhet olyan egyéb szó is, amely a sorrendiség mikéntjére vonatkozik. A sorszámnevek mindig határozott végződésűek, és szintén egyeztetni kell őket a jelzett szóval. A jelzett szó lehet az a mértékegység is, amelyre a sorszámnév vonatkozik. (vö. TŐSZÁMNEVEK ÉS SORSZÁMNEVEK, HATÁROZATLAN ÉS HATÁROZOTT RAGOZÁS)

• pirmās labākās preču zīmes ’az első legjobb védjegyek’
• otrais pasaules karš ’a második világháború’
• trīspadsmitā mēneša darba alga ’tizenharmadik havi munkabér’

4. A negyedik helyen a minőségjelző áll, amelynek jellemző szófaja a MELLÉKNÉV.
A melléknevek sorrendjét a jelentéskategóriák határozzák meg, amelyek a következők: méret + érzés + szín.

• vislabākā sarkanā vīteņroze ’a legszebb piros bazsarózsa’
• tumši sarkanā vīteņroze ’sötés piros bazsarózsa’
• maza, jauka, sarkana māja ’kicsi szép piros ház’

5. Az ötödik helyen az a szó áll, amely a legszorosabb kapcsolatban van a jelzett szóval. A jelző és jelzett nem választható el egymástól a szókapcsolat jelentésének megváltozása nélkül. Az ilyen típusú jelzők vagy BIRTOKOS ESETBEN állnak, vagy határozott alakúak. (vö. HATÁROZATLAN ÉS HATÁROZOTT RAGOZÁS)

• pasaules karš ’világháború’
• Skandināvijas pussala ’Skandináv-félsziget’
• lielā zīlīte ’széncinke’ tkp. ’nagy cinke’
• Sarkanā jūra ’Vörös-tenger’

Egy jelzős szerkezeten belül általában vagy csak határozott vagy határozatlan melléknevek fordulhantak elő. Ha egyszerre akarunk egy határozott és egy határozatlan melléknevet szerepletetni, akkor az egyik vagy nem lehet jelző, vagy pedig külön tagmondatban vagy mondatba kell helyezni. Az állítmányként megjelenő melléknév csak határozatlan lehet, kivéve, ha FELSŐFOKBAN áll. (vö. HATÁROZATLAN ÉS HATÁROZOTT RAGOZÁS)

• Sarkanais ābols ir liels. ’ A pirosabb alma nagy.’
• Lielais ābols ir sarkans. ’A nagy alma piros.’

Egy jelzős szerkezetben csak akkor jelenhet meg együtt egy határozott és egy határozatlan melléknév, ha az egyik jelző a már említett határozott alakban álló állandó jelző, de maga a szerkezet a mondat információtartalma szerint határozatlan. (vö. HATÁROZATLAN ÉS HATÁROZOTT RAGOZÁS)

• Es redzēju mežā pelēku parasto zalkti. ’Az erdőben láttam egy szürke közönséges viperát.’
• Jauns mobilais telefons bija uz galda. ’Egy új mobil volt az asztalon.’