Állatok/Rovarok/Szitakötők/Laposhasú acsa

(Libellula depressa szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 2794 bájt

Kertészet

Laposhasú acsa


Laposhasú acsa

Libellula depressa.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Közönséges acsa hímje,]]

nősténye
és a lárvája.
Laposhasú acsa
(Libellula depressa, Syn: -)
Más neve(i): közönséges acsa


A laposhasú acsa a rovarok osztályában a szitakötők rendjében és a laposhasú acsafélék családjának névadó faja. Nagy elterjedési területén többnyire gyakori vagy közönséges.
Európában és Elő-Ázsiában honos faj, Magyarországon is elterjedt. Síkvidéki állóvizekben, csatornákban, vizesárkokban él; 1000 m-es magasság fölé nem megy.
Kifejletten hossza 40–45 mm; a szárny fesztávolsága eléri a 8 cm-t. Potroha feltűnően széles – a hímé kék, a nőstényé olajbarna. Szárnyai átlátszóak, mindkét szárny tövén barnásfekete, háromszög alakú folttal.
Gyakori a kisebb tavak, pocsolyák környékén, de a víztől távol is megjelenik. Lesből vadászik: többnyire vízinövények száráról lesi a rovarokat. Kiszemelt áldozatát lábaival ragadja meg, és rendszerint nyomban, még a levegőben el is fogyasztja. A nőstény a petéit repülés közben ejti a vízbe, a hím eközben nem kíséri.
Lárvái a többi szitakötőéhez hasonlóan ragadozók. Két év alatt fejlődnek ki úgy, hogy mindkét évben áttelelnek. Új élőhelyeken, például kerti tavaknál gyakran ez a szitakötőfaj telepszik meg elsőként.
Átváltozással szaporodik (mint minden szitakötő). Lárvája széles, lapos, rövid potrohú. Májustól augusztus elejéig repül, a leghamarabb feltűnő szitakötők egyike. A kikelés után pár nappal már ivarérett. Mindig a levegőben párzik; az aktus néhány másodperctől egy percig tarthat, majd a pár szétválik. Peterakás közben a hím a nőstény fölött lebeg, és elűzi a többi hímet. Ezután a nőstény hamarosan újra párzik. A nőstények a peték lerakása közben is elbarangolnak, és így sok alkalmas élőhelyet „oltanak be”.
Az ivadékok efféle szétszórásának eredményeként a kis lárvák kevésbé versengenek a táplálékért, mint amikor valamennyien együtt vadásznak egy tócsában. Ha a tócsa kiszárad, akkor a lárva beássa magát a puha iszapba, és ott nyugalmi állapotba kerül; ebben az állapotban akár hat hétig is életben maradhat.
Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Laposhasú acsa

A Wikimédia Commons tartalmaz Laposhasú acsa témájú médiaállományokat.