Linux/Linux alapok/Fájlrendszer, jogosultságok
< Linux | Linux alapok
Fájlrendszer
szerkesztés- Linux rendszer alapvetően:
- Rendszer partíció
- Cserehely (swap) partíció, ami akkor hasznos, ha elfogy a fizikai memória, a nem használt programfájlok ilyenkor erre a partícióra átkerülnek.
- Cserehelyet azonban fájlként is adhatunk a rendszerhez menet közben. Az ilyen fájlok mérete nem változik, így töredezettség miattuk nem lép fel.
- A Linuxot több külön álló fájlrendszerre szokás telepíteni, ha azt szerverként telepítjük. Ennek oka a biztonság növelése, pl. ha a naplófájlok megtelítik a rendszert, és az külön partíción van, nem fog megállni a rendszer.
- Általában a következő könyvtárakat szokás külön partícióra tenni: /home /var /tmp /boot /usr
- Partíciók:
- A háttértárolókat (merevlemez) partíciókra osztjuk fel, amelyeken létrehozzuk a fájlrendszert.
- A partíciós tábla határozza meg a partíciók tárolásának módját. Kompatibilitási okokból a Linux alapértelmezetten a „DOS partíciós táblát” használja.
- A DOS partíciós táblában 4 elsődleges partíció lehet, a többi egy kiterjesztett partícióban helyezkedhet el. A kiterjesztett partíciót további részekre oszthatjuk, ezeket logikai partícióknak nevezzük.
- A GPT partíciós tábla korlátlan partíciót enged. Ez használatos ma már.
Jogosultságok
szerkesztés- A DAC szó a Discretionary Access Control szavakból alkotott betűszó, jelentése röviden „Kizárólagos hozzáférés-vezérlés”. Ez megengedi az azonosított felhasználóknak az objektumokhoz való hozzáférést azok tulajdonságai alapján. A hozzáférés csak a tulajdonosra, illetve csak a csoportra állítható be.
- Ezeket a unixos alapjogoknak is szokás nevezni.
- Ismert még a MAC vagy Mandatory Access Control, vagy Rendelkező hozzáférés-vezérlés. Az objektumok számára hozzáférési szabályokat hozunk létre, amely minden felhasználóra (még a rootra is) érvényesek.
- A harmadik a Role-based Accesss Control vagy RBAC. Szerep alapú hozzáférés-vezérlés. A rendszergazda különböző szerepeket hoz létre. Az egyes objektumokhoz az adott szerepben lehet hozzáférni, az adott jogokkal.
- Alapvetően háromféle jogot különböztetünk meg:
- Olvasás (r)
- Írás (w)
- Végrehajtás (x)
- A jogok háromféle felhasználónak adhatók:
- tulajdonos
- csoportba tartozó felhasználó
- mindenki más (aki az előző kettőben nincs benne)
- A chmod paranccsal állíthatjuk a jogokat, ahol néha hivatkozunk a tulajdonosokra, csoportokra, illetve mindenki másra, az alábbi táblázat alapján:
| tulajdonos | user | u |
| csoport | group | g |
| mások | other | o |
| mindenki | all | a |
- Példa: Az ls -l kimenete a HOME mappában:
-rw-r--r-- 1 joska joska 3184 dec 13 18.37 .bashrc
| Típus | Tulajdonos joga | Csoport joga | Mások joga |
|---|---|---|---|
| - | rw- | r-- | r-- |
A típus lehet:
| Tartalom | Jelentés |
|---|---|
| - | Szimpla fájl |
| d | Könyvtár |
| D | Solaris kapu (folyamatok közötti kommunikáció) |
| c | Karakteres eszköz (tty v. nyomtató) |
| b | Blokkeszköz (lemez v. CD-ROM) |
| l | Szimbólikus link (symlink) |
| s | Socket |
| = vagy p | FIFO (System V, Linux) |
A chown parancs:
- A parancsot egy állomány vagy egy könyvtár tulajdonos, illetve csoport beállítása használhatjuk.
chown joska.joska fajlnev
chown joska:joska fajlnev
chown joska. fajlnev
chown joska: fajlnev
A chmod parancs:
- A jogok beállítására használható.
- Két módon adhatunk/vehetünk el jogokat. Az egyik számokkal, a másik betűkkel.
- Betűkkel először megadjuk kinek adunk vagy kitől veszünk el. Ez után +/- attól függően, hogy adunk vagy elveszünk. Majd végül mit adunk vagy mit veszünk el. A felhasználófajta halmozható, vagyis egymás után írható például: ug, vagy uo vagy ugo. Ez utóbbi persze egyenlő azzal ha csak „a”-t adok meg. A jogok szintén halmozhatók.
- Szeretnénk a felhasználónak írási jogot adni az erdo.txt fájlra:
chmod u+w erdo.txt - Adjunk a csoportnak és a tulajdonosnak minden jogot:
chmod ug+rwx erdo.txt - Megadás számokkal:
chmod 770 erdo.txt - Jelentése:
| Tulajdonos (u) | Csoport (g) | Mások (o) |
|---|---|---|
| 421 | 421 | 000 |
A 4 az olvasást, a 2 az írást, az 1 pedig a futtatást jelenti.
A setuid, setgid, sticky bitek:
- SETUID: Lehet állítani, hogy melyik felhasználó jogával tud futni a program, de ez biztonsági kockázattal jár, ezért csak akkor használjuk, ha csak így lehet a problémát orvosolni.
- SETGID: Beállítása esetén a program annak a csoportnak a jogaival fog futni, akinek a fájl a birtokában van, ezt könyvtárak esetén is lehet beállítani, akkor minden fájl az adott csoport tulajdonába van.
- STICKY: A sticky bit bekapcsolása fájlok esetén azt jelzi az operációs rendszernek, hogy a fájlt tartsa a memóriában a végrehajtás után is, hogy később gyorsabban induljon el.
- A sticky bitet be lehet kapcsolni könyvtárak esetén is. Az ilyen bittel ellátott könyvtárban bárki írhat fájlokat (a többi jognak is rendben kell lennie), de mindenki csak a sajátját törölheti.