Linux/Linux alapok/Linux alapfogalmak

Miért Linux? Linus Torvalds megmutatta, hogy a MINIX nem elérhető az x86-os architektúrára, így átírta a x86-os gépekre a kernelt.[1]

1991-ben Linus Torvalds, másodéves hallgatója volt a Helsinki Egyetem számítástechnikai tudományok karának. Linus autodidakta hacker volt, saját operációs rendszert szeretett volna írni. Elhatározta, hogy ír egyet. Hogy miért? A 80386-os processzor védett módú, feladat-váltó lehetőségeit szerette volna felfedezni. Ez körülbelül 1991 nyarának elején lehetett.

GPL - A GNU General Public License egy széles körben használt szabad szoftver licenc, melyet eredetileg Richard Stallman írt a GNU Project részére. A GNU GPL célja, hogy garantálja a szabad szoftver másolásának és terjesztésének szabadságát, ezáltal biztosítva a szoftver szabad felhasználhatóságát minden felhasználó számára.

A Linuxot körbevették shellekkel (héj) - parancsértelmezőkkel, és rá lehet építeni az X Window rendszert is.

Mik is azok a Linux disztribúciók? Operációs rendszerek(kiadások), amiket gyakorlatilag a Linux kernel hajt meg, az alábbi listában van pár példa. Distrowatch.com-on fent van szinte az összes létező disztribúció és vannak hozzá értékelések is.

Disztribúciók szerkesztés

Legfontosabb disztribúciók: szerkesztés

  1. Red Hat Enterprise Linux
    A Red Hat Enterprise Linux az egyik legnagyobb sikerű Linux disztribúció, amit a Red Hat fejleszt kereskedelmi felhasználásra, hozzáköthető például az RPM csomagkezelő rendszer.
  2. Fedora
    USA-ból származó disztribúció, a Red Hat következő verzióinak a "próbaverziója", vagy hogy fogalmazzam. A Red Hat az a megerősített verzió.
  3. Slackware
    A legrégebbi létező Linux disztribúció. Az első kiadása 1993-ban jelent meg, az akkoriban elterjedt SLS Linux-ot alapul véve, akkor még hajlékonylemezeken. A kialakítása során elsődleges szempont volt az egyszerű használhatóság, a stabilitás, és a biztonság. Nincs automatikus függőség kezelése. Kibocsátása óta célkitűzése a leg-Unix-szerűbb disztribúcióvá válni.
  4. Debian
    Debian az egyik legrégebbi disztribúció, 1993. augusztus 13-án jelentette be Ian Murdock. A Debian a Red Hathez képest nem kereskedelmi célú, önkéntesek vesznek benne részt. Nagyon sok disztribúciónak az alapja (pl. Ubuntu, Knoppix). A Debian a Debora (Ian felesége) és Ian nevéből származik.
  5. Ubuntu
    Egyik legnépszerűbb Debian-alapú disztribúció, amit a Canonical Ltd. fejleszt. 2004-ben jelent meg az első kiadása, a 4.10 és azóta 6 havonta jön ki újabb, illetve minden páros év 4. hónapjában egy hosszan támogatott (Long-Term Support) verziója
  6. Arch Linux
    Az Arch Linux egy függetlenül disztribúció haladóbb Linux felhasználóknak. Pacman csomagkezelőt használ. Rolling-release modellje van, ami azt jelenti, hogy folyamatosan frissül a nagyobb kiadások helyett.
  7. openSUSE
    Az openSUSE a nagy múltú SUSE Linux folytatása, és egy olyan projekt, ami arra alapul, hogy hirdessék a Linux használatát, ezzel biztosítva egy ingyenes, teljes körű disztribúciót a felhasználóknak.
  8. Gentoo
    A Gentoo Linux egy sokoldalú, gyors disztribúció, ami Portage csomagkezelőt használ. A többi disztribúcióhoz képest az egész rendszert forrásból kell fordítani, így kicsit időigényes lehet a telepítés (akár órákat is igénybe vehet rendszertől függően).
 
Tux a pingvin

Grafikus felületek szerkesztés

  • KDE, Gnome, MATE, Xfce, Cinnamon, LXDE, LXQt, Pantheon, Budgie stb.
  • Asztali menedzselők: SDDM, GDM, LightDM

Linux kabalája Tux, a pingvin, amit Alan Cox és Linus közösen tervezett és Larry Ewing rajzolta meg.[2]

RPM és DEB-alapú rendszerek szerkesztés

RPM: Red Hat, Fedora, CentOS, openSUSE stb. DEB: Debian, Ubuntu, Linux Mint, MX Linux stb.

repository: tárolók; programok, driverek találhatók a disztribúcióhoz

csomagkezelő: a függőségi fát megoldja, ha inkompatibilitási gond van

Magyar disztrók szerkesztés

  • UHU-Linux (UHU Linux Baráti Kör a nem-hivatalos folytatása, nem feltétlen kezdőknek való, de fejlesztése halad. Legutolsó verzió az UBK4-es)
  • BlackPanther OS
  • MagyArch, Xeoncpu és krive001 fejleszti

Egyes disztrók logói szerkesztés

Források szerkesztés

  1. https://www.cs.cmu.edu/~awb/linux.history.html
  2. https://www.maketecheasier.com/the-origin-of-the-penguin-tux/