Luciferi Víziók/Az ember tragédiája értelmezései

LUCIFERI VÍZIÓK: - Az ember tragédiája értelmezései

A Tragédiának – mint minden irodalmi műnek – számtalan olvasata van. E lap célja, hogy alapul szolgálhasson a Tragédia értelmezéséhez/elemzéséhez: megpróbáljuk összegyűjteni Az ember tragédiájához írt értelmezéseket.

Horváth Károly: Emberiségköltemény

Ez a fejezet "Horváth Károly: Az ember tragédiája mint emberiség-költemény" című tanulmányának összefoglalója, a benne tényként kimondottak valójában Horváth Károly véleményének felelnek meg.

"Egész művem alapesszéje az akar lenni, hogy amint az ember Istentől elszakad, s önerejére támaszkodva cselekedni kezd, az emberiség legnagyobb és legszentebb eszméin végig egymásután cselekszi azt" – Horváth Károly Madách 1862. szeptemberében Erdélyi Jánoshoz írt levelének fényében látja a Tragédiát:

Ezek az eszmék "az emberiség fejlődésének fő momentumai", ilyenek a szabadság, a kereszténység, a tudomány, a szabad verseny és a szocialisztikus eszmék. Bár a testvériséget levelében nem említi, a dráma több jelenetében is szó esik róla, s a műben az egyenlőség kérdése is folyamatosan vita tárgyát képezi: a Tragédiában Madách a francia forradalom hármas jelszavát veszi górcső alá, a történelemhez fordul segítségért saját kora nagy kérdéseinek megválaszolására.

Álom a történelemről

Miután a keretszínekben Ádám felteszi a kérdést: "Hadd lássam, mért küzdök, mért szenvedek", Lucifer álmot, látomást bocsát rá, melyben a különböző történelmi korok képében "szimbolikus értelmű és sűrítetten jelenetező miniatűrök" sorát látjuk: az emberiség eszméinek történetén Lucifer az eszmére legjellemzőbb korok bemutatásával vezeti végig Ádámot.

Szabadság

A Tragédia központjában álló kilencedik szín a legellentmondásosabb jelenetek egyike, a szabadság-eszme bemutatása. Bár elítéli a forradalmi erőszakot, a sokszor egymás ellen is uszító, hatalomra éhes szónokokat, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az athéni megvásárolható néptömeggel szemben a párizsi forradalmi nép – minden vérengző volta ellenére is – megvesztegethetetlenül szolgálja az eszmét.

Így jön létre a mű egyik legnagyobb, mégis látszólagos ellentmondása: a kilencedik szín végén eszméiből kiábránduló Ádám a tizedik színben Keplerként azért lelkesülhet újra a francia forradalom eszméiért, mert csak azok megvalósításának módjával nem ért egyet.

Tézis-antitézis

Georg Hegel, német filozófus triádája tetten érhető a Tragédiában is: Hegel szerint a történelemben egy eszme megjelenését (tézis) hamarosan annak visszájára fordulása (antitézis) követi, majd a kettőből megszületik a kompromisszum: a szintézis. Így a francia forradalomból kinövő korlátlan szabad versenyre válaszként Madách a fourier-i falansztert állítja.

Egyenlőség

Ádám a londoni szín végén "közös erővel összeműködő" társaságot remél, melyet a tudomány vezérel.

A Falanszter világa mégis válságba jut, s nem csupán az azt fenyegető kozmikus fenyegetés hatására, ugyanis a falanszter társadalma saját súlya alatt roskad össze. Erre utal Luther, Cassius, Platon, Michelangelo lázadása és az egymástól elszakított szerelmesek képe is.

Jegyzetek

1. MÖM II. 846-848.
2. A francia forradalom hármas jelszava: szabadság, egyenlőség, testvériség!
3. A témaválasztás nem a véletlen műve: 1861-ben Madách Politikai Hitvallomásában e hármas jelszót használja saját alapeszményeinek meghatározására.
4. Az ember tragédiája, III. szín.

Felhasznált irodalom

• Madách-tanulmányok (szerkesztette: Horváth Károly), Akadémiai kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963051270X
  • Horváth Károly: Az ember tragédiája, mint emberiség-költemény