Növények/A drogok nevezéktana

A lap mérete: 11042 bájt

Latin

A drogok nevezéktana

A drogok elnevezése kettős, mivel minden országban az ország hivatalos nyelvén, ill. a világon mindenütt egységesen használt latin nyelven történik. A szakkereskedelemben a drogok nemzetközi nevét latinul adjuk meg. A magyar elnevezésben a hivatalos növényelnevezések az irányadók.

Latin nyelvhasználat

Brüsszelben 1929-ben tartották a II. nemzetközi gyógyszerészeti konferenciát, ahol határozatot hoztak a drogok kettős latin elnevezésének szabályairól.

Ezek a következők:

Az első név a drog anyanövényének (vagy állatnak) a nemzetség részéből vagy a fajnévből, esetleg mindkettőből (vagy egy egészen más névből) származik, és egyes szám birtokos esetben áll.

A második név a használt növényi rész neve egyes szám alanyesetben és esetleg harmadik szóként szerepelhet egy jelző, amely meghatározza a drog származását, alakját, utalhat a feldolgozásra stb.

A táblázatban látható példák a Malva silvestris (erdei mályva), az Acorus calamus (kálmos), a Digitalis purpurea (piros gyűszűvirág) és a Rosa canina (gyepűrózsa) anyanövények drogjainak elnevezésével adnak segítséget a nevezéktan megértéséhez. (Gyógyszerkönyvben előbb szerepel a növény neve és utána a felhasznált szerv, rész, egyes számban, alany esetben.)

Példa:

Juniperi fructus (boróka bogyó (termés)),
Chamomillae anthodium (kamilla virágzat)
Tiliae flos (hársfa virág)

Fordított a sorrend a növényi nyersanyagból előállított termékek esetén:

Példa:

Aetheroleum juniperi (boróka illóolaj),
Amylum maydis (kukorica keményítő),
Oleum ricini (ricinusolaj),
Resina jalapae (jalapagyanta) stb. Itt előre került a nyersanyag neve és utána következik birtokos esetben a növény nevére utaló nemzetségnév.

A drogformák nevei

Magyar elnevezésüknél a hivatalos növényelnevezések az irányadók. A Brüsszelben 1929-ben tartott II. nemzetközi gyógyszerészi értekezlet határozata szerint latin megnevezésnél először a drog anyanövényének a neve egyes szám birtokos esetben, majd a használt rész neve egyes szám alanyesetben és esetleg a szükséges jelző következik, amely így meghatározza a drog származását, alakját stb. Pl.: Calami rhizoma mundatum = kálmos gyökértörzs, hámozott. Malvae folium scissum = papsajtlevél, vágott. Szakkereskedelemben a drog latin és magyar neve egyértel mű, azonos jelentésű. A magyar nyelvhasználatra — népgyó gyászati vonatkozásban — nincsenek kötelező szabályok, hiszen a legtöbb drog neve tájegységenként is változik.

A kereskedelmi forgalomban levő drogformák szakszerű magyar—latin elnevezései:

aetheroleum = illóolaj

amentum = barka

amylum = keményítő

anthodium = fészekvirágzat , ennek “morzsaléka” a Cribratum

bacca = bogyó

baccae = bogyók

balsamum = balzsam

bractea = murvalevél

bulbotuber = hagymagumó (pl.: sáfrány, nőszirom) A hagyma és a gumó tulajdonságait keverten mutató módosult föld alatti hajtás.

bulbus = hagyma

caput = tok

carbo = szén

cortex = kéreg

Cribratum = fészekvirágzat “morzsaléka”,

dispersione desiccatum = porlasztva szárított

dissepimentum (dissepimenta) = dióközfal

dulcis, -e = édes

farina, farinosa = liszt, lisztes

flos = virág

folium = levél

frons = ágvég

frondes = lomb ágvégek

fructus = termés, gyümölcs

galbulus = tobozbogyó

galla = gubacs

gemma = rügy

glandula, glande = mirigy

grossus, -a, -um = durva por

herba = lágy szárú növény virágos hajtása . (Magyarul fű)

immaturus, -a, -um = éretlen

lignum = fa, faanyag

maturus, -a, -um = érett

nux = dió

nux (nuces) = diótermés

oleum = zsíros olaj

Oleum empyreumaticum = kátrányolaj

olibanum = tömjén

pericarpium = termésfal

petala = szirmok

pix = kátrány

pollen = virágpor

pseudofructus = áltermés

pulpa = pép

pulpa (pulpae) = bél

pulvis conscissus = középfinom por,

pulvis grossus = durva por,

pulvis scissus = durván vágott por,

pulvis subtilis = finom por.

radix = gyökér

rezina = gyanta

rhizoma = gyökértörzs (gyöktörzs)

scissus, -a, -um = aprított

semen = mag

spóra (sporae) = bibepor

stigma, stigmata = bibe

stipes = szár, nyél, kocsány

stramentum = szalma

strobulus = toboz

stylus = bibeszál

succus = nedv

summitas = hajtáscsúcs, virágos hajtásvég

summitas (summitates) = Ágvég

surculus = bimbó, csemete, fiatal vessző

totus, -a, -um = egész (nem aprított)

tuber = gumó

Virágzatok

amentum = Barka: Általában egyivarú (hím), rövid kocsányú virágokból álló, lecsüngő, gyakran lehulló virágzat.
anthela = Ecset (pl.: legyezőfű)
bostrix = Kunkor (pl.: orbáncfű)
calathidium = Fészek (pl.: napraforgó)
capitulum = Gomb vagy fejecske: (pl.: gubóvirág, platán)Ernyőhöz hasonló, általában kisebb, gömbszerűen rendeződő virágzat, a virágzati tengely gyakran megvastagodik.
cicinnus = Forgó (pl.: kardvirág)
corymbus = Sátor : A főtengely különböző szintjében induló, csúcs felé egyre rövidülő kocsányok eredményeképpen a virágok egy síkba rendeződnek (keresztesvirágúak).
cyathium = Forgós többesbog (pl.: kutyatejfélék virágzatának része).
cyma = Bogernyő (pl.: kutyatej)
dichasium = Állernyő (pl.: szegfűfélék)
drepanium = Sarló (pl.: szittyó)
glomerulus = w:Virágzat#Gomoly (pl.: csalánfélék)
julus = Tobozka (pl.: komló, éger)
legumen = Hüvely (pl.: földimogyoró)
palea exterior = külső toklász (pl.: szentperje)
palea superior = belső toklász (pl.: búza, rozs)
racemus vagy botrys = Fürt :
rhiphidium = Legyező (pl.: nőszirom)
spadix = Torzsa : Vastag, elhúsosodó virágzati tengellyel rendelkező füzér, melyet gyakran felleveleknek tekinthető buroklevelek (spatha) borítanak (kukorica női virágzat, kontyvirágfélék).
spica = Füzér : Ülő vagy nagyon rövid kocsányú virágokból álló fürt (útifű).
umbella = Ernyő : A virágzati tengelyen az oldalágak (kocsányok) nagyon sűrűn, szinte egy pontból indulnak ki, és a virágokat nagyjából egy szintbe emelik. Fiatal állapotban a virágzat közepe mélyen besüllyed, majd a virágzat ellaposodik vagy enyhén domborúvá válik (ernyősvirágzatúak)
utriculus = Tömlő (pl.: békalencse)

Termések

nucula = Aszmagtermés
syconus = Füge (A fügetermés különleges serlegvirágzatból keletkezik, amelynek serlegszerű virágtengelyén a virágok befelé tekintenek, és az elhúsosodó virágtengely zárja magába az egyes apró aszmagterméseket.)
achaenium = Kaszat
bacca = Bogyó (pl.: paradicsom, paprika)
balausta = w:Gránátalma (alsó állású- áltermés, kemény termésfal emeletesen elrendeződött termőlevelek, húsos maghéj )
capsula = Tok (pl.: gólyaorr - ricinus)
carcerulus = Makkocska (4 részre széteső makk –ajakosok)
caryopsis = |Szemtermés (1, felső termésfal és maghéj összenő)
diachaenium = Ikerkaszat (2, alsó, 2 résztermést összekapcsoló carpophorum ernyősvirágzatúak termése.)
drupa = Csonthéjas (1,2 felső, v. középső, húsos mezocarp. Szklereidákból álló endoc.(csonthéj) (pl. málna, szeder, szamóca, eper).
folliculus = Tüsző (pl.: szarkaláb)
hesperidium = Narancstermés (polimer, felső, mezocarpium szivacsos, endoc. Szőrös, lédús)
nucula = Aszmag (mint a szemtermés de nincs összenövés Mirabilis jalapa, máshol apocarp termőtáj) (angol achene)
nux, glans = Makk
peponium = Kabaktermés (3, alsó, fejlett mezocarp. És elhúsosodó endocarp. Válaszfalak magokkal)
pomum = Almatermés (pl.: naspolya)
pterodium = Lependék ]] (pl.: makk, szil)
samara = Ikerlependék (pl.: juhar)
sorocarpium = Ananásztermés (elhúsosodó fellevelekkel borított bogyós terméságazat)