Növények/F/Festő buzér

< Növények‎ | F
(Növények/Festő buzér szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 2200 bájt

Növények

Festő buzér

[[Kép:|thumb|200px|right|]]

Festő buzér
(Rubia tinctorum, Syn: )
Más neve(i): pirosítófű, buzér, festőfű, vörösfestőgyökér.
A festő buzér a buzérfélék családjában a névadó nemzetség fajai közül az egyetlen, amelyik Magyarországon is előfordul.
A Földközi-tenger mellékéről és Elő-Ázsiából származik. Magyarországon valószínűleg egykori termesztőhelyeiről vadult ki. Szárazságtűrő növény, a jó vízáteresztő, üledékes talajokat kedveli. Elsősorban a Duna és a Dráva hordalékain maradtak fenn állományai.
Évelő növény. Gyökerei hosszúak, húsosak, hengeresek, narancsvörösek. Négyzetes keresztmetszetű szára több szinten elágazik, élein horgas szőrök fejlődnek. Levelei lándzsa alakúak, merevek, tüskés élűek és örvökben helyezkednek el a növény szárán. Apró, méz sárga virágai június-júliusban nyílnak. Termése apró (3–5 mm-es), húsos, fekete, hasadó (iker-) bogyó.


Felhasználható része(i): gyökér
A textil- és bőrfestésben a legkorábbi időktől a vörös szín számított a legnépszerűbbnek. Az ókor egyik legnépszerűbb, legszebb vörös festékanyaga az alizarin volt, amit a festő buzér gyökérzetéből állítottak elő. Riválisa ebben az időszakban a karmazsintetű volt. A festék Kínába időszámításunk kezdete táján jutott el. Nyugat-Európában a 9–11. század között honosodott meg, és az alizarin a 13-14. századra a gyapjúfélék legfontosabb vörös színezékévé vált. A 19. század végén, az alizarin szintetikus előállításának felfedezésével termesztése drasztikusan visszaesett.
Ellenjavallat: -


Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Festő buzér

Növények/Festőnövények

A Wikimédia Commons tartalmaz Festő buzér témájú médiaállományokat.