Balzsamolaj a balzsamfenyő gyantának párolgó olajjal való keveréke. Balzsamolajat, főleg a balzsamfák mintegy 450 faja adja, (a forró tartományokban), de néhány képviselője Európa déli részén és hazánkban is honos. Leginkább aromás, telelő fák és cserjék, ritkábban füvek.
A balzsamok mindazon növények gyűjtőneve, melyek a különféle balzsamokat termelik. A balzsamos növények a balzsamfafélék családjának cserjéi v. fái Arábiában és Kelet-Indiában fordulnak elő. Ágaik gyakran tövisesek, levelük egyszerű, hármas v. páratlanul szárnyas; viráguk egyivarú, gyümölcsük csonthéjas, 1-2 magvú.
A balzsamok különösen a nyálkahártyákra hatnak, ezeknek hurutjait befolyásolják; bedörzsölés útján csúzos fájdalmak gyógyítására is használják.
Tartalmaz:→ illóolaj, gyanta. Illóolajban juvabion és dehidrojuvabion szeszkviterpének is vannak.
A többi jegenyefenyőnél megszokott faipari és díszítő (karácsonyfa) alkalmazások mellett a balzsamfenyő különlegessége a gyantája, pontosabban, az abból nyerhető ragasztóanyag, a kanadabalzsam, amiről a fenyő a nevét is kapta. Ennek fő alkalmazása a mikrotechnikában, biológiában, ásvány- és kőzettanban használt metszetek (vékonycsiszolatok) lefedése.
Díszfaként, az iparban illóolaja és gyantája miatt használt fa.
Lásd még: A növényről
