Keszegsaláta
- (Lactuca serriola, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A keszeg saláta az őszirózsafélék családjába, a katángformák alcsaládjába, a Saláta nemzetségbe tartozó egy- vagy néha kétéves növényfaj. A fejes saláta legközelebbi vad rokona (fejet nem növeszt), egyesek szerint elődje. A binomiális név generikus része a tejnedvre, specifikus része a fűrészelt levélszélre utal. A T4-es életformacsoportba sorolt gyomnövény, utak mentén, parlagon hagyott területeken terem.
- A keszeg saláta 1-1,8 méteresre megnő, gyökere két méter mélyre is a földbe hatolhat. Sötétzöld, szőrtelen, ragadós szárához szórt állású, viaszos, nyél nélküli szürkészöld levelek simulnak, melyek a növény csúcsa felé egyre apróbbak. A levelek széle és főere szúrós, a levélszélek hullámosak. Jól tűri a szárazságot és a forróságot: ha a növény nincs árnyékban, a levéllemez észak-déli irányba áll be (tropizmus) – így a déli napfény a levelek élét éri, hogy kisebb legyen a párolgási veszteség, a délelőtti és a délutáni gyengébb megvilágítást pedig jobban ki tudja használni. Apró, halványsárga hímnős virágai július-szeptember között nyílnak, többségében a növény felső részén, terjedelmes bugában, a fészekpikkelyek hegye fekete. Rovarbeporzású, az önbeporzás is lehetséges. Az alsó állású magházban virágfejenként 18-22 szürkésbarna, olívzöld beütésű, 3 mm-es mag fejlődik (termésenként 1); fehér, repítőszőrös 5–6 mm-es kaszattermését a szél terjeszti.
- A növény sérülésekor kifolyó biológiailag aktív, fehér tejnedvnek gyógyhatást tulajdonítanak. Friss levelei, virágai salátaként fogyaszthatók, ám az idősebb növény levelei keserűek, enyhén mérgezők.
Lásd még: Keszegsaláta
- Magyar Wikipédia: Keszegsaláta
