Mályvarózsa
- (Alcea rosea, Syn: -)
- Más neve(i): Kerti mályvarózsa
- A mályvarózsa a mályvavirágúak rendjébe, ezen belül a mályvafélék családjába tartozó növényfaj. A növény Kínából került Európába a 16. században.
- Termesztett, évelő növény. Többféle színváltozata ismert, gyakran ültetik dísznövényként kertekbe, parkokba is. Virágja májusban – júniusban nyílik.
- Szára vastag, üreges, magassága elérheti a 2 métert is. Levelei kerek formájúak, hosszú nyelűek, a 15-30 centiméter átmérőt is elérhetik, emellett ráncosak, csipkés szélűek, szőrösek. Virágai a szár felső részén találhatóak néha csak egy, de akár három is lehet egymás mellett, 5-7 centiméter átmérőjűek, öt fekete-bíborszínű sziromlevéllel rendelkeznek, de más színű változata is ismert.
- Drogja a virág (Malvae arboreae flos), antocián festőanyagot, nyálkát, keményítőt, cseranyagot tartalmaz.
- Forrázatát köhögés, rekedtség, illetve a bélcsatorna és a húgyutak hurutos megbetegedése ellen, külsőleg pedig kelések, gyulladások borogatására használják.
- Gyógyszerek, szörpök, likőrök festőszereként alkalmazzák.
- Nem túl kötött, tápdús, meleg fekvésű talajon termeszthető. Magját júliusban hideg ágyba vetik, később október vége felé a már kifejlett palántákat a végleges helyre ültetik 60×60 centiméteres távolságokban.
Lásd még: Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Mályvarózsa
