Növények/Növények gyógyhatása

A lap mérete: 16651 bájt

Növények gyógyhatása

Növények gyógyhatása

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövényekEhető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények‎ Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények‎ Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunk


A hatóanyag általánosságban egy adott rendszer azon komponense, mely a kiváltott hatásért felelős. Idegen szóval drog, bár a köznyelv a „drog” szót csak a kábító hatású anyagokra használja.



A Drogok hatóanyagaiSzerkesztés

Alkaloidák

Bonyolult összetételű, szervesnitrogén tartalmú, lúgos kémhatású (innen a nevük is) vegyületek. Az emberi és az állati szervezetbe jutva erős élettani hatást fejtenek ki; nagyobb adagolásokban mérgezők is lehetnek. Savakban vízben jól oldódó sókat alkotnak. A növényekben legtöbbször savakhoz kötve mint sók fordulnak elő. A növényi részekből könnyen kivonhatók és vegytiszta, kristályos (a nikotin és a koniin folyékony) állapotban is előállíthatók. Többféle alkaloida szintetikus alakja is ismeretes. Bódító, nyugtató, fájdalomcsillapító, élénkítő hatást kifejtő gyógyszerek előállításában van szerepük.

Gtlikozidok

Nitrogént nem tartalmazó, többnyire kristályos, erős élettani hatást kifejtő, cukor tartalmú vegyületek. Bizonyos fermentek, híg savak, lúgok hatására cukorra és több más vegyületre (alkohol) bomlanak. Szívre hatók, hashajtók, köptetők, vizelethajtók.

Szaponinok

Jellemző tulajdonságuk, hogy vízzel összerázva a szappanhoz hasonlóan erősen és tartósan habzanak. :Elnevezésük is innen ered. Fokozzák a nyálképződést, a légutak, a gyomor és bél váladékkiválasztását. Segítik más hatóanyagok felszívódását, ezért szaponintartalmú drogokat alkalmaznak különféle teakeverékekben is. Szaponint használnak habzóitalok, habcukor (törökméz), borotvaszappanok, mosószerek gyártásánál is.

Keserű anyagok

Nitrogénmentes, különböző összetételű szerves vegyületek: glikozidák, alkaloidák, szeszkviterpén-laktonok vagy más ismeretlen szerkezetű anyagok, amelyekről csak annyit tudunk, hogy keserű ízűek. Amint valamely keserű anyagnak a kémiai szerkezetét megismerjük, a megfelelő ismert vegyületek csoportjába kerül. A keserű anyagot tartalmazó drogok étvágygerjesztő, emésztést serkentő, májra epére és lépre ható teákat és tinkturákat szolgáltatnak. A keserű anyagokat a tiszta és aromás keserű anyagok csoportjaiba sorolják.

Cserzőanyagok

A növényvilágban nagyon elterjedt, nitrogénmentes szerves vegyületek (általában fenolszármazékok),

amelyek a növényeket a korhadástól megóvják, az állati bőröket megcserzik. Vízben jól oldódnak, ízük fanyar, hatásuk összehúzó. (Kisebb mennyiségű cseranyagot minden drog tartalmaz.)

A csersavtartalmú drogok teáit belsőleg gyomor- és bélvérzés, gyomor- és bélhurut ellen, hasmenés megszüntetésére használják. Külsőleg fogíny ecsetelésére, toroköblögetésre, fagyott vagy gyulladásos testrészek borogatására, izzadság meggátlására, aranyerés képződmények fürdetésére használják.

Szénhidrátok

A növényekben előforduló szerves vegyületek egyik legfontosabb és legelterjedtebb csoportja: a cukrok és polimerizált származékaik: nyalkák, keményítők, pektin, mézga, cellulóz. Majdnem minden drog tartalmaz szénhidrátot vagy szénhidrátszármazékot. A gyógyteák nyálkatartalma a gyulladásos

nyálkahártyát vékonyan bevonja, s ezáltal megvédi az izgató anyagok hatásától. Ezeket a teákat gyakran használják légzőszervi ós emésztőszervi hurutok ellen, külsőleg pedig toroköblítőül vagy borogatóul.

Szerves savak

A növényekben előforduló szerves savakat növényi savaknak nevezzük. Főleg a gyümölcsökben fordulnak elő, leggyakrabban a sóskasav, az almasav, a citromsav, a borkősav, a csersav, a borostyánkősav. :Ezek részben szabadon, részben sók alakjában (pl. oxálsavas kalcium) találhatók; a drogokból készült teák ízét és hatását gyakran befolyásolják, valamint elősegítik más anyagok kioldódását is.

Kovasav

Szervetlen sav, amely bizonyos növényekben az anyagcsere-folyamatra gyakorol jelentős befolyást, a növények sejtfalát szilárdítja, miáltal a szöveteket erősíti. A kovasavdrogok a vizelethajó és köszvényes bántalmak elleni teák hatásos alkotórészei. Külsőleg a szájüreggyulladás esetén öblögetőnek, gyulladásos testrészekre és bőrbajokra pedig borogatónak is használják. A kovasavtartalmú drogokból tuberkulózis elleni teát is készítenek, mivel a kovasav a tüdőben is lerakódhat, s amennyiben a gócok jóindulatúak és hegedésre hajlamosak, bevonódva gyógyulhatnak.

Festékanyagok

A festékanyagot tartalmazó drogokat színező hatásuk miatt alkalmazzák mind a gyógyszerészetben, mind az ipar különféle más területén, mint pl. élelmiszerek, üdítő italok, szeszes italok gyártásánál. A növényi színanyagok fontosabb csoportjai: klorofillok, karotinoidok, antocianinok, flavonok, kinonszármazékok. Gyárilag állítják elő a csalánlevélből a klorofillt zsírban és szeszben oldható minőségben. A pirosítógyökér festékanyagának szeszes kivonata savaktól élénkpiros lesz, lúgoktól azonban megkékül, ezért indikátorként is alkalmazzák.

Tejnedvek

Bizonyos növények tejcsöveiben bezárt, a növény megsebzésekor menten kicsurranó fehér vagy sárga színű, ragadós, esetenként keserű ízű, tej szerűen folyó anyagok. Lényegében különféle anyagoknak vízzel képezett emulziói. Finom eloszlásban, szilárd szemcsék alakjában tartalmaznak keményítőt,

zsírt, cukrot, gumit, kaucsukot, inulint, alkaloidákat, gyantákat stb. A tejnedvek szilárd állapotban kerülnek forgalomba.

Illóolajok (éterikus olajok)

Bizonyos növényekből leggyakrabban

vízgőz-desztülációval előállított jellegzetes illatú vagy „szagú" és ízű, szobahőmérsékleten (a zsírosolajokkal ellentétben) maradék nélkül elillanó folyadékok. Nem egységes anyagok, hanem különféle szerves szénhidrogén természetű vegyületek keverékei. A növények kellemes illatukat leggyakrabban az illóolajoktól, ritkábban más kristályos anyagoktól, pl. kumarintól, vanülintől stb. nyerik. Előfordulnak a növények különböző részeiben: virágokban, levelekben, gyökerekben, termésekben, magvakban; ülóolajtartókban, illóolaj járatokban, sejtekben, a növény felületén levő mirigyszőrökben folyékony állapotban. Egyes növények az illóolajat glikozida alakjában tartalmazzák (keserűmandula, mustár), amelyből víz jelenlétében a növényekben levő különleges enzim hatására hasadnak le.

Az illóolajak hatása, alkalmazása igen nagy területre kiterjedő; mint gyógyító anyagok, baktériumölő szerek, mint íz- és szag javítók használatosak.
Sokféle illóolajat használ fel az illatszeripar, a fog- és szájápolási cikkeket, a kozmetikai szereket, nemkülönben a gyógyszereket, élelmiszereket, szeszesitalokat és üdítőitalokat, cukorkákat

gyártó iparok. Az illóolajokat a gyógyászatban egyebek között mint bőrizgatókat, étvágy- és emésztést serkentőket, vizelet hajtókát, köptetőket, szag- és ízjavítókat, baktériumölőket, féregűzőket alkalmazzák, többnyire készítményekben.

Kámforok, balzsamok, gyanták

Egyes illóolajokból intenzívebb lehűtésükkor — az ánízsból már 16 "C alatt is — illatos, aromás, hatásos kristályok válnak ki (sztearoptének), amelyeket gyűjtőnéven fcám/oro&nak nevezünk. így az ánizs és az édeskömény illóolajából az anétol, a borsosmentaolajból a mentol, a kertikakukkfű-olajból a timol, az eukaliptuszolajból az eukaliptol, a kámforolajból pedig a „valódi" kámfor válik ki, amelyet sok téren a terpentinolajból előállított szintetikus kámfor helyettesít.
Gyakrabban alkalmazott balzsamok: a kanadai, a kopaiva-, a perui és a tolui balzsamok.
A gyanták az egyes növényekből önként vagy mesterségesen megsebzett helyeken kiszivárgó, majd levegőn lágyabb vagy keményebb állományúra megszilárduló aromás anyagok. Tulajdonképpen a balzsamoknak a nem illó részük, amelyek a balzsamokból illóolajuk vízgőzzel való lepárlásával is kinyerhetők. A legismertebb gyantánk a fenyőgyanta (hegedűgyanta, kolofonium), amelyet fenyőfák megcsapolásával nyert fenyőbalzsamról a terpentinolaj (terpentinszesz) lepárlásánál mint nem illó, szilárd anyag marad vissza.
A gyantákat gyógyászati, kozmetikai és illatszeripari célokra, bőrizgatók, hashajtószerek, ragtapaszok stb. készítésére használják. Gyantákat az ipar több más területén is alkalmaznak.

Vitaminok

Olyan, egymástól igen eltérő szerkezetű szerves anyagok, amelyek az emberi és állati szervezet életfolyamatainak zavartalan fenntartásához feltétlenül szükségesek. Ha táplálkozásunkban nem veszünk magunkhoz elegendő vitamint, sok esetben súlyos .egészségi zavarok, táplálkozási hiánybetegségek léphetnek fel (avitaminozis). Napi vitaminszükségletünket táplálkozásunkkal kell biztosítani; de gyógyszeres készítmények formájában is pótolható.
A növényi táplálékokkal gyakran csak az elővitaminhoz jut a szervezet (provitamin), s azt alakítja át vitaminná.
Az egyes vitaminokat felfedezésük sorrendjében — mivel kémiai szerkezetük még ismeretlen volt — az ABC betűivel jelölték. Ma már valamennyi vitamin kémiai szerkezete ismert, de a betűvel való jelölés továbbra is fennmaradt. Néhány egységesnek vélt vitaminról kiderült, hogy többféle hatóanyagra

bontható, ezért ezeket a betűk mellé tett számokkal különböztették meg, pl. B1-, B2-, B12- stb. vitamin. Ma már a betűs megjelölés mellett éppen olyan kémiai névvel jelölik a vitaminokat is, mint a többi vegyületet (pl. C-vitamin = aszkorbinsav).

Vitaminok sokféle drogunkban előfordulnak ugyan, azonban csak igen minimális mennyiségben, főként csupán nyomokban. Vitamindrogoknak tekinthetők: a csipkebogyó, madárberkenyetermés, a családlevél, a feketeribizli-levél, a homoktövistermés, valamint az abesszíniai hibiszkuszvirág húsos csészéje.
Oldékonyságuk alapján zsírban vagy vízben oldódok csoportjába soroljuk a vitaminokat.


Zsírban oldódó vitaminokSzerkesztés

A-vitamin

Hiánya a bőr és a nyálkahártyák megbetegedését váltja ki. A növekedés lelassul, a bőr durvává válik, a nyálkahártyák lobosodnak. Különösen a szem kötőhártyája válik gyulladásossá. A-vitamin gyümölcsökben, főzeléknövényekben, tejtermékekben, tojásban és állati májban van jelentősebb mennyiségben. A sárgarépában provitaminja (karotin) fordul elő.

D-vitamin

Erősíti a csontrendszert, megszünteti az angolkórt, az izomgyengeséget. Provitaminjai az ember bőrében vannak, amelyek a Nap ibolyántúli sugarainak behatására (kvarcfény) alakulnak át D-vitaminná. Sok D-vitamin található a tőkehal májában („csukamájolaj"), a tojássárgájában, a vajban.

E-vitamin

Az idegrendszer, az izomzat, az ivarmirigyek normális működésében, a terhesség kihordásában játszik szerepet. Tartalmazzák a növényi magvak és olajok, a zöldfőzelékek, a tejtermékek, a kukoricacsíra olaja stb.

F-vitamin

Hiánya májkárosodást, bőrgyulladást, a növekedésben visszamaradást okoz. Jó hatású furunkulus és ekcéma kezelése esetén. Nagy mennyiségben tartalmazza a lenolaj.

K-vitamin

Hiánya a vér alvadási idejét erősen megnyújtja, aminek következtében vérzékenység és sárgaság keletkezik. Anyagcserezavarok, gombás fertőzések és túlzott havivérzések ellen használják. Lucerna, paraj, kelvirág, csalán, fenyőtű stb. tartalmazza. Az emberi és állati bélsárban is megtalálható.


Vízben oldódó vitaminokSzerkesztés

B-vitamin vagy tiamin

A szénhidrátok elégetésénél az ideg- és az izomműködésnél nélkülözhetetlen. Hiánya a beri-beri betegséget, idegbántalmat, szívizom károsodást is okozhat. Nagyobb mennyiségben előfordul: a sörélesztőben, a gabonacsírában, gabona- és rizskorpában, a hüvelyesekben, a paprikában, a káposztában, a parajban, a csipkebogyóban stb.

B2-vitamin

riboflavin Különböző anyagosere-folyamatokban van fontos szerepe. Tej, tojás, hús, zöldfőzelékek, gyümölcsök, csipkebogyó, élesztő tartalmazza.

B3-vitamin

Niacin Idegbénulások és más idegbántalmak ellen használják, valamint vészes vérszegénység gyógyszere. Állati fehérjékből állítják elő. Tartalmazza még a bélsár, az iszap, a máj.

C-vitamin

Savanyú ízű, fehér, kristályos vegyület. Hiánya a hajszálerek vérzékenységét és skorbutot okoz amely foghúsvérzéssel, bőr alatti vérzésekkel, izomsorvadással, vérkeringési zavarokkal, csonttörékenységgel jár. Fokozza a szervezet ellenállását fertőző és más betegségek ellen.

Jelentékeny mennyiségben tartalmazza a zöldpaprika, a csipkebogyó, a citrom, a savanyú káposzta, a paradicsom, a dinnye, sokféle gyümölcs, a burgonya, a saláta és általában a zöldfőzelékek. Hőre érzékeny, főzve könnyen bomlik. A C-vitamint nagyban mesterségesen állítják elő.

H-vitamin

Élesztőben, burgonyában, tejben, tojásban, májban fordul elő; baktériumok is termelik. Zsíros, fehérjedús táplálkozás mellett hiánya fokozott faggyútermelést, szeborreát, bőrgyulladást, furunkulózist, valamin a növekedés megállását is okozhatja.

P-vitamin

Jelentősebb mennyiségben a citrom, a csipkebogyó és a paprika tartalmazza. Növeli a hajszálerek ellenállását, csökkenti az áteresztőképességét, emeli a vér mészszintjét, fokozza a véralvadást.

Antibiotikumok

Olyan gombák és baktériumok anyagcseretermékei, amelyek a szervezetben gyulladást okozó (pl. gennykeltő) mikroorganizmusok szaporodását gátolják vagy azokat megölik anélkül, hogy magát a szervezetet károsítanák. A már számos felfedezett antibiotikum kö2ül ismertebbek: a penicillin, a sztreptomicin, a terramrcm, a klorocid stb.

Fitoncidák

A virágos növények testnedveinek baktérium- és gombaölő anyagai, amelyek bizonyos mikroszervezetek szaporodását gátolják. Erős hatású fitoncidot termel a fokhagyma és a vöröshagyma is. A legismertebb fitoncid a fokhagymából előállított allicin. Ismertek továbbá a paradicsomból előállított tomatin, a retekből előállított rafanin, a tölgyfazuzmóból előállított uzninsav.

Fitoncid hatást észleltek továbbá a szabini borókában, a fehérnyárban, a feketeribizliben, a repcsényben, a mustárokban, a keskenylevelű útifűben, a pozsgás zsázsában.


Ezt a lapot megnyitva a lap alján találsz egy mintát, a használatát ITT találod!}}


Forrás: w:Tolnai világlexikona

w:Tolnai új világlexikona

Forrás: Terebess Hungária Kft.

Jetro Kloss: Heatrful herbs from Back to Eden. - Gyógyító növények Ford.: Búsné Pap Judit , GABO könyvkiadó ISBN 978 963 689 351 4

Forrás: Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina könyvkiadó, Budapest 1987.

Forrás: Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6