Gyógynövény/Gyógyhatása/H/Hegyi árnika

A lap mérete: 3578 bájt

Növények gyógyhatása

Hegyi árnika

LatinGyógynövényGyógynövények listájaGyógynövények hatóanyagaiGyógynövények gyűjtéseGyógynövény‐gyógyszer interakciókGyógynövények Interakciós hatásaiGyógynövények felhasználásaGyógynövények adagolásaNövények gyógyhatásaGyógygombákTerápiákBetegségekGyógyteákIllóolajokZsíros olajokMihez-mitTanácsok


Hegyi árnika
Árnika
Hegyi árnika
(Arnica montana, | Arnica chamissonis subsp. foliosa } fajok
Drogok Arnicae flos, Arnicae radix
Más neve(i): Hegyi árnika, angyalital, anyagyökér, kappanfű, máriafű, olasz útifű


Védett növény! - Eszmei értéke: 10 000 Ft,- Ft. (2016)}}


A hegyi árnika vagy egyszerűen csak árnika a fészkesvirágzatúak rendjébe és az őszirózsafélék családjába tartozó faj. Az árnika nemzetségnek közel harminc faja közül csak kettő él Európában; ezek közül az egyik a hegyi árnika, Európa, Ázsia és Észak-Amerika magasabb hegyvidékeinek gyógynövénye. Az Arnica chamissonis subsp. foliosa É-Amerikában honos, de termeszthető Magyarországon is (egyenértékű a hegyi árnikával). Közepesen savanyú, hegyvidéki talajokon magvetéssel vagy palántázással szaporítható, száraz időben igényli az öntözést.


(Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft, bár 1999-re kipusztult. Újabban szaporításával és a természetes élőhelyére való visszatelepítésével Markovics Tibor foglalkozik.)


Vadon növő példányainak gyűjtése tilos, mert védett! Termesztése és a szaporítóanyag beszerzése az Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyével lehetséges. A növény virágzatát használják gyógyteakészítésre. A növény a magasabb hegyvidékeken június, július folyamán virágzik, ekkor a legnagyobb a tartalmi anyagok koncentrációja.


Tartalmaz:→ pszeudoguaján típusú szeszkviterpénlaktonok (azaz pszeudoguajanolidok) 0,3–1,0% (kizárólag helenalin típusúak); flavonoidok 0,4–0,6% (flavon és flavonol, szabad és glikozidos formában); illóolaj 0,2–0,35% (mely áll 40–50% zsírsavból, kb. 9% n-alkánból, timolszármazékokból valamint mono- és szeszkviterpénekből).


Gyógyhatása(i): Orvosilag azelőtt leginkább mint izgatószert használták, főleg lázas bántalmak miatt kimerült embereknél. Gyakran házi szerként használták zúzott, enyhén gyógyuló, vagy üszkös sebek borogatására, leginkább a belőle készült tea vagy tinktúra alakjában.


Felhasználjuk:Virága (Arnicae flos) és a gyökere (Arnicae radix ) erős és kellemetlen fűszerszagú, keserű-csípős ízű. Régebben idegbetegség ellen hathatós izgatószernek használták, sőt külsőleg köszvény, törés, bénulás, általában minden mechanikai ok következtében támadt baj (lelki megrázkódtatás stb.) ellen, de belsőleg ma már nem használatos. Ellenben az Arnicae-tinctura régebben sok betegség ellen nagyra becsült orvosság volt, ezekre a hatásokra azonban semmilyen bizonyíték nincsen.


Ellenjavallat: Belsőleges alkalmazása kerülendő, mert nagyobb adagokban szívmegállást okozhat. - A szekszviterpén laktonok az arra érzékeny egyénekben allergiás bőrreakciókat válthatnak ki, ilyenkor az árnika virágzatából készült készítmények további használata nem javasolt.


Lásd még: A növényről Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Hegyi árnika
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi árnika témájú médiaállományokat.